A miniszterelnök elhíresült balatonőszödi beszédét több néven is illették már: a legszenvedélyesebb igazságbeszédtől egészen a kiszivárgott hazugságig terjed a paletta. Gyurcsány Ferenc beszédében programot is hirdetett, igaz, kevés konkrétummal.
Az utazási költségeket megnyirbálták
A miniszterelnök szabadszájú beszédében kiemelte a képviselők költségtérítését. Mint fogalmazott: „Azt mondjuk-e, hogy a rohadt életbe, jöttek páran, akik meg merték tenni és nem szarakodtak azon, hogy a francban lesz majd az útiköltség-elszámolásunk, bassza meg”.
Ebben az ügyben valóban tett utána a kormányzat: az utazási költségtérítés megállapítása tavaly nyártól a választókerületi központ Budapesttől mért távolsága alapján történik, és megszűnt a képviselők ingyenes utazási lehetősége is. Mindez az Országgyűlés Hivatalának év eleji tájékoztatása szerint 100 millió forintos megtakarítást hoz évente. A költségtérítés teljes átalakítása ezen túl azonban a mai napig nem történt meg, hiszen meglepően nagy az egység a frakciók között, ha a saját juttatásukról kell szavazniuk. Az egységnek a miniszterelnök az idei őszi ülésszak elején ismét nekiment: arra kérte a frakciókat, hogy a társadalom számára elfogadhatóbb és igazságosabb rendszert dolgozzanak ki.
Az elvárt adót nem vezették be
Mindezek persze csupán csak szimbolikus jelentőséggel bírtak, hiszen az államháztartási hiány olyan szintre duzzadt, amit csupán a közszféra spórolásával nem lehetett elérni. „Az első nap meg kell mondani, hogy mit kell csinálni azért, hogy ebből még idén kiigazítás legyen. Hogy szeptember elsejétől bizonyos adójogszabályok életbe léphessenek”.
E tekintetben meglehetősen mozgalmas volt az ősz a Pénzügyminisztériumban, hiszen a konvergenciaprogram mellett folyamatosan érkeztek az újabb adójogszabályok, amelyek közül az Alkotmánybíróság a nagy ellenállást kiváltó pénztáradót, és az elvárt adót is megsemmisítette.
Gyurcsány Ferenc – megvalósította, amit ígért? (Fotó: MTI)
A jövedelemhez kötött gázártámogatás, a különadó, az elvárható jövedelem bevezetése, az adókedvezmények megszüntetése, az egészségbiztosítási alap négyről hét százalékra növelése és a munkavállalói járulék másfélszeresre emelése azonban életbe lépett. Ráadásul ezen idő alatt egyes termékek kedvezményes, 15 százalékos adója megszűnt, így ma már egységesen 20 százalékos általános forgalmi adót fizetünk a legtöbb termék után – kivételek csak a könyvek és az újságok.
Felbukkanó ingatlanadó
A beszédnek egy érdekes pontja az ingatlanadó kérdése, ami már őszödön is szóba került: „Vessünk ki ingatlanadót mindenkire! Tudjátok, hogy mennyi jön be ingatlanadóból, ha minden ingatlant megadóztatunk, ami ötmillió forintnál drágább? Az egész sztorinak az egyenlege kevesebb, mint 20 milliárd forint” – fogalmazott akkor a kormányfő.
A javaslat végrehajtása egyelőre még csúszik, hiszen a miniszterelnök szerint az ingatlanadót önmagában, az adórendszer egészétől függetlenül napirendre venni „badarság és ijesztően hat”, ráadásul szembe megy azzal, hogy a bevételek növelésére, újabb megszorításokra költségvetési szempontból nincs szükség. „Nincs értelme, hogy a kormány úgy vezesse be az ingatlanadót, hogy az újabb terhet jelentsen” – fogalmazott később, az őszi ülésszak első napján Gyurcsány Ferenc.
Megjósolta a népszerűtlenséget
Gyurcsány Ferenc meglehetősen jó jósnak is bizonyult: „El kell indulni, tudni kell, hogy mit akarunk csinálni! Irtózatos lesz az első pár év, persze. Teljesen érdektelen, hogy 20 százaléka a lakosságnak fog ránk szavazni.” Márpedig jelenleg körülbelül így áll az MSZP.
—-Az egészségügyben léptek—-
A legkényelmetlenebb pont azonban csak ezután következett: „Persze hogy bonyolult az egészségügynek a dolga. De hát amelyikünk bemegy egy egészségügyi intézménybe tudja, hogy hazugságok sokaságára épül… A vizitdíj semmi, az nem botrány, az kényelmetlen politikailag. Meg kifizetni” – vélte Gyurcsány Ferenc Balatonőszödön. S igaza volt, valóban e téren születtek a legkritizáltabb döntések.
A vizitdíj és a napidíj megjelenése, a patikaadó és a patikaliberalizáció, a dobozdíj, az ágyszámcsökkentések, a nyilvános várólisták bevezetése, a mentőszolgálat átszervezése, a fájdalomcsillapítók vénykötelessége, valamint a súlyponti kórházak kialakítása és a kórházbezárások mind ellenállást váltottak ki.
Megfizetik a tanulópénzt
Érdekes, hogy a szintén vitatott oktatásügy területén Hiller Istvánnak még nem kellett nagy árat fizetnie, pedig népszerűtlen intézkedésekből itt sem volt hiány. „Persze, hogy az oktatásban borzasztóan nehéz bármihez hozzányúlni, de igen, azt látjuk, hogy nem egyenlően osztja a tudást széjjel” – mondta Gyurcsány Ferenc párttársai előtt.
A mondatokat ezen a területen is tettek követték: bevezették a fejlesztési hozzájárulást, megkurtították a diákok utazási kedvezményét, szigorították a kollégiumi bentlakást, és csökkentették az államilag finanszírozott hallgatók számát is. A diákok mellett azonban a másik oldal sem járt jobban, a tanároknak ugyanis növelték a kötelező óraszámukat, ami jó néhány elbocsátást eredményezett a körükben.
Kisebb lett a kormány
Gyurcsány Ferenc a szocialista frakciónak már Balatonőszödön röviden felvázolta azon intézkedéseket, amelyeket ma már ismerhet az ország. Így felbukkant a kisebb kormány, kisebb állam, hatékonyabb igazgatás, kevesebb államtitkár ötlete, amelynek eredményeként egyesítették a két államtitkári posztot, kiírták a pályázatot a kormányzati negyedre, és a közalkalmazottaknál bevezették a versenyszférából átvett eredményesség intézményét.
Ráadásul fájó pontként körülbelül 12 ezer dolgozótól váltak meg. A miniszterelnök továbbá bejelentette kormányzati átalakítási terveit, beszélt a kisebb parlament lehetőségéről és a régiók kialakításáról is. Mindez nem szivárgott ki, persze ebből nem is lett volna balhé.
Őszöd 2.0
Gyurcsány Ferenc egy évvel az eredeti beszéd elhangzását követően átírta beszédét, hogy egyértelműbbé – és konszolidáltabbá – tegye mondanivalóját. „Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük” – mondta 2006-ban a kormányfő. Egy évvel később a parlament előtt felolvasott átiratában ez már így hangzott: „Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg költségvetési trükkök százai, amelyeket Magyarország egyre kreatívabban alkalmazott az elmúlt másfél évtizedben, és amelyekről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, nem dolgotok érteni hozzá, segítette, hogy ezt túléljük”.
Másik példaként őszödön ezt hallhatták az MSZP-sek: „Meg lehet magyarázni, nyilvánvalóan végig hazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.” Egy évvel később ezt finomította: „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet, mi közösen, a magyar politikai elit. Sodródtunk a rendszerhazugságokkal. Mert nem néztünk szembe mi magunk se, de egyetlen magyar politikai párt se.”
