A nagydologgal kapcsolatban legalább annyira szemérmesek vagyunk, mint a szexszel, ha nem még inkább. Nem beszélünk róla, titokban csináljuk, és ha megtörténik, igyekszünk azonnal úgy tenni, mintha ott sem lettünk volna. Pedig a székletünk, a székelési szokásaink sokszor egyértelműen jelzik, ha valami nincs rendben a szervezetünkben, ha valamin nem ártana változtatnunk. Ehhez persze tudnunk kellene, mi a normális.
Milyen gyakran székel egy egészséges ember? Milyet? Mennyit? A Vice magazin öt szakértőt kért meg, hogy segítsenek eligazodni a székelés világában: Christopher Hairt, az ausztrál Deakin University gasztroenterológusát, Damien Belobrajdict, a CSIRO ausztrál nemzeti tudományos intézet kutatóját, Dan Worthleyt, a Dél-Ausztráliai Egészségügyi Kutatóintézet gasztroenterológusát, Jakob Begunt, a University of Queensland gasztroenterológusát és Vincent Hot, a Western Sydney University gasztorenterológusát.
A válaszaikból az derült ki, hogy mivel ahány ember, annyiféle szervezet, így bizonyos határértékekről beszélhetünk, melyeken belül egészségesnek mondható az anyagcsere, ezeket meghaladva nem árt orvoshoz fordulni.
A napi háromszori és a heti háromszori székelés között minden teljesen normálisnak számít mindaddig, amíg nem okoz diszkomfort érzetet. Vagyis tévhit az, hogy egy egészséges embernek mindennap kell nagydolgoznia. A felmérések szerint valójában az emberek kevesebb, mint negyven százaléka székel legalább naponta egyszer. A gyakoriságot sok tényező befolyásolhatja, mint például a testmozgás, a diéta, az étrend megváltoztatása, a kor, vagy a folyadékbevitel. Arra érdemes odafigyelni, ha a székelési szokásokban látszólag ok nélkül következik be tartós változás, mert az valamilyen betegségre utalhat.
A heti háromnál kevesebb székelés mindenképp problémás, mert például aranyeret, vagy végbélrepedést okozhat. Székrekedést számos dolog kiválthat: bizonyos betegségek, gyógyszerek (például ópiátok, vagy savlekötők), étrendkiegészítők (például vas), vagy a rostban szegény táplálkozás. Az egészséges anyagcsere alapja a kiegyensúlyozott táplálkozás. Teljes kiőrlésű péktermékek, sok hüvelyes és mag, és rengeteg zöldség és gyümölcs fogyasztása, valamint a kellő mennyiségű víz bevitele mindenki számára ajánlott.
A formáját és állagát tekintve a székletet egy hétfokozatú skála alapján osztályozzuk. Az egyes típus a kemény, különálló, mogyoróméretű darabokból áll, a hetes a teljesen folyékony, vízállagú széklet. A legideálisabb a skála közepén elhelyezkedő, puha, sima felszínű, kolbász alakú széklet, de kis eltérések az egyik vagy a másik irányba még teljesen normálisnak számítanak. Minél jobban közelíti azonban a széklet a skála végpontjait, annál biztosabb, hogy valami gond van a háttérben, amit orvosolni kell.
A szakértők megjegyzik, hogy a székeléssel kapcsolatban egyik legfontosabb tényező a visszatartás, az inger elfojtása. Sokan szégyellik társas térben, például a munkahelyük mosdóiban végezni a nagydolgukat, ezért inkább órákig tartogatják. Pedig nem kellene, mert az ürítés halogatása megterhelő a beleknek. Ha ezt valaki rendszeresen csinálja, azzal komoly egészségügyi kockázatnak teszi ki magát.
