A táblabíróság azután hozott döntést csütörtökön, hogy a bányatervet ellenző verespataki Alburnus Maior szervezet megtámadta a bíróságon a román művelődési és vallásügyi minisztérium tavalyi határozatát.
Ebben a tárca úgy rendelkezett: a hegység nem tekinthető régészeti lelőhelynek. Mindez azt feltételezte volna – írta pénteken az erdélyi Krónika -, hogy a térség immár nem rendelkezik különleges védelemmel, hanem visszakerülhet a „kereskedelmi körforgásba”, szabad utat engedve a színesfémbányászatnak.
Az Alburnus Maior viszont éppen ez ellen tiltakozott, mondván: a Carnic-hegység a nemzeti kulturális örökség része, ahol négy évvel ezelőtt francia régészek páratlan római kori leleteket tártak fel. Eugen David, az Alburnus Maior elnöke a szervezet győzelmeként értékelte a bírósági határozatot. Szerinte a döntés azt bizonyítja, hogy a román igazságszolgáltatás számára a környezetvédelem és a kulturális örökség megóvása többet nyom a latban a pénznél és a politikánál.
„Meglehet, jobb is, hogy így történt, hiszen az igazságszolgáltatásnak talán alkalma nyílik elvágni a gordiuszi csomót Verespatak ügyében” – kommentálta a bírósági döntést Mona Musca kulturális miniszter.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
