Kultúra

Vidnyánszky kifejtette, miért örülne az új „színháztörvénynek”

Az utóbbi napokban a színházi szakma sok szereplője emelte fel a hangját a kultúrafinanszírozást felforgató törvénytervezet ellen, hétfő estére tüntetést is meghirdettek a színházak szabadságáért és a kultúra függetlenségéért. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója természetesen nincs a tiltakozók között, ő nagyon helyesli a kormány szándékait:

Az új színháztörvénnyel demokratikus módon kezelné a kormány a színházak évtizedes problémáit, például a finanszírozás kérdését

– mondta az igazgató hétfő reggel az M1-en. Vidnyánszky szerint minden színházzal tárgyalna a kormány, és a társulatok háromféle megoldás közül választhatnak majd:

  • az önkormányzat maga finanszírozza a működést
  • vagy minisztériumi fenntartásba kerül,
  • esetleg közösen oldják ezt meg.

A Nemzeti igazgatója úgy látja, jelenleg igazságtalan a rendszer, hiszen például a Fővárosi Önkormányzat átlagosan 20 százalékkal kevesebb támogatást ad a színházainak, mint a vidéki települések. Ugyanakkor vidéken is eltér a támogatás mértéke, hiszen van olyan intézmény, amely a működési költségének körülbelül a 40 százalékát kapja, míg egy másik a 60 százalékánál is több finanszírozásban részesül – írta az MTI.

Vidnyánszky nagyon örül a törvénytervezet tartalmának, hiszen az lehetőséget jelent az „újratervezésre”, és az igazságtalanságok megszüntetésére. Szerinte a színházak támogatásának majdnem a 80 százaléka a fenntartó minisztériumtól jön, miközben a tárcának nincs beleszólása a társulatok ügyeibe. Vidnyánszky úgy véli, az Emberi Erőforrások Minisztériuma átlátható gazdálkodást vár a színházaktól, de ő még attól sem félne, hogy esetleg témák kapcsán prioritásokat nevez meg.

Miért ne? A kultúrpolitika lényege, hogy meg tudja fogalmazni azt, hogy mely értékek mellett teszi le a voksát

– fogalmazott, hozzátéve, a színházak szabadságának ettől még meg kell lennie.

FRISSÍTÉS:

Hétfőn be is nyújtották a kulturális törvényjavaslatot, ám kivették belőle a legtöbbet kritizált intézkedéseket, mint például a Nemzeti Kulturális Alap átalakítása, az emberi erőforrás miniszter egyetértési joga a színházigazgatók kinevezéséhez, és a független színházak támogatásának tilalma is:

A legtöbbet támadott intézkedések kikerültek a kulturális törvényjavaslatból
A törvényjavaslatból kikerült a Nemzeti Kulturális Alap átalakítása, az emberi erőforrás miniszter egyetértési joga a színházigazgatók kinevezéséhez, és a független színházak támogatásának tilalma is.

Kiemelt kép: Soós Lajos / MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik