Sokan bíztak abban, hogy Andy Vajna halála után nem következnek érdemi változások a Magyar Nemzeti Filmalapnál, erre azonban az utóbbi hónapok eseményei egyértelműen rácáfoltak:
- augusztusban Káel Csabát, a Müpa igazgatóját nevezték ki filmügyi kormánybiztosnak,
- majd Havas Ágnes lemondott a Filmalap vezérigazgatói posztjáról,
- végül pedig a pályázatokat elbíráló testület, az ötfős Filmszakmai Döntőbizottság tagjai is teljesen lecserélődtek.
Azt még nem látni pontosan, hogy mindez irányváltással jár-e, és hogy mennyiben része az átalakítás a tavaly kialakult kultúrharcnak, amelynek résztvevői a dicső magyar múltat feldolgozó filmeposzok hiányát kérték számon a Filmalapon. Káel Csaba eddigi interjúiban említett általános célokat, például, hogy „hiteles formában és magas minőségben kell megmutatni a saját életformánkat és múltunkat, mert nagyon erős az amerikai mozgóképes nyomás”, és arra is utalt, hogy tematikus pályázatokkal ösztönöznék, hogy a hazai filmeseknek megjöjjön a kedvük ezekhez a történetekhez. Ám a lényeg úgyis a Filmszakmai Döntőbizottság pályázati döntésein keresztül rajzolódik majd ki. Az Index megnézte, hogy eddig milyen döntések születtek, de fontos, hogy az eddig elbírált pályázatokat még nagyrészt Káel kinevezése előtt nyújtották be.
A legfrissebb döntésből például kiderül, hogy sem Zomborácz Virág bűnözésbe csúszó kozmetikus házaspárról szóló bűnügyi abszurdja (Kicsi veréb), sem Almási Tamás Átokháza című, régóta dédelgetett filmterve nem kapott gyártási előkészítési támogatást. Pedig utóbbi is történelmi témájú: Pipás Pista, a férfiként élő bérgyilkosnő legendáján keresztül mutatta volna be a 20. század elejének vidéki magyar társadalmát.
Szintén történelmi filmtervvel bukott el Sopsits Árpád, akinek 42 karcsapás című projektjét nem támogatták, és Árpa Attila olajszőkítéses maffiájával foglalkozó filmterve, a Holtomiglan is hasonlóan járt.
Ahogy korábban megírtuk, vannak olyan korábban benyújtott projektek is, amik viszont zöld lámpát kaptak az új Döntőbizottságnál: 36 milliót kapott például a Cserna-Szabó András betyárregényéből, a Sömmiből készülő filmje, aminek a rendezője Pálfi György lesz.
Madarász István Átjáróház című filmterve 480 millió, a Kék Pelikán című animációs dokumentumfilm 87 millió forint gyártási támogatást kapott. És támogatták Szerb Antal Utas és holdvilág című regényének feldolgozását is. Ennek érdekessége, hogy az a Szász János rendezheti, aki a kormányzati sajtó célkeresztjébe kerülő, végül elkaszált Hunyadi-film, Az utolsó bástya rendezője is lett volna.
Kiemelt kép: MTI/Vajda János