Szerdán mi is írtunk róla, hogy a netet ellepték a felhasználók öregített fotói az ismét felkapott FaceApp nevű mobilalkalmazásnak köszönhetően, ami frissen készített szelfik vagy a telefonon tárolt fotók alapján alakít át arcokat. A mesterséges intelligenciát használó alkalmazással olyan maszkírozásokat végezhetünk pár lépéssel az arcon, mint az öregítés, szépítés, hajszínek és sminkek kipróbálása, de akár nemet is változtathatunk – a végeredmény a legtöbb esetben pedig egész látványos.
Nem lehet azonban szó nélkül elmenni az alkalmazással kapcsolatos adatvédelmi aggályok mellett sem, amit komplexebb témaként most külön cikkben taglalunk. Korábban a Facebook tízéves kihívása kapcsán is felhívtuk a figyelmet, hogy a felhasználók gyakorlatilag önként adják át szabadon felhasználható képeiket, most pedig nem a közösségi óriásnak, hanem a FaceApp orosz fejlesztőinek.
Az első problémás dolog, hogy miután a FaceAppnak hozzáférést adtunk az eszközön tárolt fotókhoz, az átalakítani kívánt képfájl feldolgozása nem magán az eszközön megy végbe, hanem egy felhős tárhelyen – ezzel pedig rögtön a Wireless Lab orosz fejlesztőknél landolnak a képeink, amiket ők utána változatos célokra használhatnak fel.
Erre elsők közt egy Joshua Nozzi nevű fejlesztő figyelmeztetett, aki arra lett figyelmes, hogy miután hozzáférést adott az mobiljához, az appban is lassan kezdtek el betöltődni a kiválasztható képek, mintha hálózaton keresztül böngészne azok közt, nem is a telefonján. Miután repülő módba állította az eszközt, offline állapotban a képek is eltűntek, ez alapján feltételezi, hogy az app rögtön fel is tölti a fotókat a felhőbe.
Persze ez magában még nem egyértelmű bizonyíték, de óvatosságra int. A FaceApp fejlesztői egyelőre még nem reagáltak a külföldi portálok megkeresésére.
Viszontláthatod a bugyis képeid
Az app felhasználási feltételei is eléggé tágan értelmezhetők, a leírás szerint olyan „fotókat és más tartalmakat gyűjt, amelyeket a FaceAppal megosztanak” a felhasználók. Nem egészen egyértelmű tehát, hogy csak az öregíteni kívánt fotót gyűjtik be, vagy az összeset.
Elizabeth Potts Weinstein ügyvéd szerint a feltételek elfogadásával önként járulunk hozzá ahhoz, hogy a fotóinkat, nevünket, felhasználónevünket és különféle szokásainkról gyűjtött információkat akár üzleti célokra is felhasználhassák a fejlesztők.
2017-ben az keltett felbolydulást, hogy többen is rasszistának nevezték a FaceApp működését, mivel a szépítő funkciónak szánt „hotness” nevű filter több árnyalattal is kivilágosította a bőrt, ami a fekete bőrűeket ábrázoló képeknél különösen látványos volt. Mint kiderült, ez nem szándékos döntés volt a fejlesztők részéről. Emellett már akkor is erős kritikákat kaptak a felhasználási feltételek hiányos és tágan értelmezhető jellege miatt, több szakértő szerint is az indokoltnál több adathoz kér hozzáférést a szoftver.
(Kiemelt kép: iStock)