Mindenki számára ismerősek lehetnek az úgynevezett madárriasztó tüskék: fém vagy műanyag tüskék meredeznek belőlük több irányba, esetleg fém lapból vágnak ki és hajlítanak fel merőlegesen hegyes fogakat. Ablakpárkányokra, erkélyek korlátjára, házak peremére és párkányzatára szerelik, hogy megakadályozzák a galambok leszállását.
Valóban nem kellemes, ha a madarak összepiszkítják az ember közvetlen környezetét, a riasztásuk, távoltartásuk érdekében tett erőfeszítés teljesen érthető. Csakhogy a madárriasztó tüskék nemcsak a leszállást akadályozzák meg, de sok esetben meg is ölik a madarakat, vagy ami még rosszabb: foglyul ejtik és kínhalálra ítélik őket. És nem pusztán galambokat.
Lassú kínhalál
A Mályi Természetvédelmi Egyesület (MTE) Facebook-oldalán tett közzé hátborzongató fotókat a tüskék áldozatául esett állatokról, köztük több védett fajok egyedeiről – a képeket itt lehet megnézni. A Mályi Madármentő Állomás szakemberei a szervezet működése során legalább hatvan még élő, de súlyosan sérült madarat szedett le a tüskékről csak Miskolcon:
Vagy 30 galamb, négy vörös vércse és 25 egyéb madár, köztük széncinege, fekete rigó, füzike volt az áldozatok között
– mondja a 24.hu-nak Lehoczky Krisztián, az MTE elnöke.
Ennél azonban sokkal nagyobb számban vannak olyanok, akiket nem tudnak megmenteni, a „fajgazdagság” itt is jellemző, az egyesülethez például felnyársalt fecskéről is érkezett fotó. Szörnyű belegondolni, hogy ha a madár nem szenved halálos sérülést, de a tüskék foglyul ejtik, lassú kínhalál vár rá.
Fenti adatok kizárólag Miskolcra vonatkoznak, országosan ennek sokkal többszöröse lehet a riasztótüskék áldozatainak száma.
Állatkínzás, természetkárosítás
A madarak nem vakok, nem is „hülyék”, hogy ott egy szöges csapda, mégis belerepülnek. Adódik hát a kérdés: hogyan történhetnek ilyen esetek, ráadásul ennyire gyakran?
Persze, egy madár nem szándékosan nyársalja fel magát. A viharos szél vághatja neki, menekülés közben csaphatja bele magát, illetve tapasztalatlan, rosszul repülő fiatalok járhatnak így
– válaszolja a szakember.
Ettől függetlenül, ha egy állat életét veszti vagy megsérül a madárriasztó tüskéken, amit azzal akkor az azt kihelyező személy, cég vagy szervezet állatkínzást követ el, ha védett faj egydéről van szó, emellé jön a természetkárosítás is. Lehoczky Krisztián a Btk-ból idéz, miszerint gerinces állatot indokolatlanul megöl, vagy számára maradandó egészségkárosodást okoz, állatkínzás vétségét követi el, ami két év szabadságvesztéssel sújtható.
Minősített eset, és három év jár azért, ha eközben „az állatnak különös szenvedést okoz, vagy több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza” – itt a 244. §.
Kitekerik a galambok nyakát
Mi hát a megoldás? Semmiképpen nem az állatok elpusztítása, több nyugati nagyvárosban például fogamzásgátlással csökkentik drasztikusan a galambok számát. Nálunk ehhez képest mondhatni középkori állapotok uralkodnak, legalábbis ez derül ki az MTE elnökének miskolci példájából.
A közelmúltban például egy galambbefogó cég szakemberei 600 galambot fogtak be élvefogó csapdákkal, majd egyenként kitekerték a nyakukat.
A szakember ehhez hozzáteszi, hogy mivel a galambok február kivételével egész évben szaporodnak, fészkenként két fiókával számolva a 600 galamb után 600 fióka marad árván. Az ő sorsuk is meg van pecsételve: éhhalál. Gondoljunk bele abba is, ha valamelyik padláson néhány tucat fióka elpusztul, testük pedig oszlásnak indul, egyedenként olyan 20 deka hús kezd el rothadni a nyári melegben. Ez pedig már közegészségügyi problémát is okozhat.
Kiemelt kép: Mályi Természetvédelmi Egyesület (a képen egy galambfióka látható)
