Kedden folytatódott a Monori Járásbíróságon annak az építésvezetőnek és munkaszervezőnek a pere, akik a vád szerint felelőssé tehetők azért, hogy meghalt egy 23 és egy 26 éves munkás, társuk pedig maradandó sérüléseket szenvedett a monori Nemzetőr utcai általános iskola tatarozásakor.
A három munkás az iskola hőszigetelésén dolgozott, arrébb akarták tenni az alumíniumállványt, amikor az állvány teteje hozzáért a nagyfeszültségű vezetékhez. Mind a két munkás meghalt, a segítségükre siető harmadik társuk pedig olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, hogy amputálni kellett a lábát. Az iskolában nyári szünet volt, de a szemközti földhivatalban többen is látták a borzalmas tragédiát.
A két vádlott egy környékbeli cégnél dolgozott. Az építésvezető, T. János feladata volt megtervezni, vezetni, koordinálni és ellenőrizni az építőipari vállalat tevékenységét, míg a társa dolga volt a dolgozók napi munkájának a megszervezése. De utóbbi feladatai közé tartozott többek közt az is, hogy betartassa a munka-, tűz-és balesetvédelmi előírásokat, valamint hogy leállítsa a munkát, amennyiben súlyos minőségügyi vagy környezetvédelmi szabálytalanságot tapasztal.
A cég 2015. április 24-én kezdte meg a munkát a monori iskolán. A műszaki átadás-átvétel során rögzített hibák kijavításán dolgoztak a munkások, de ez a vállalkozási szerződésben előre nem volt feltüntetve. A munkaszervező ennek ellenére Monorra küldte a munkásokat, hogy rögzítsék a villámhárítók levezetőit a falhoz.
A munkakörülményekről azonban nem világosította fel őket, ahogy arról sem, hogy milyen veszélyes közelségben van a kerítés külső oldalán húzódó magasfeszültségű vezeték. T. Jánost és társát halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt állították bíróság elé. Nemcsak a vádlottak, de még az ügyvédeik sem járultak hozzá ahhoz, hogy bármilyen fénykép vagy felvétel készüljön róluk.
A másodrendű vádlott és védője a keddi tárgyaláson indítványozta a tanúk újbóli meghallgatását, az egymással és velük való szembesítését, valamint az ügyvezető újbóli meghallgatását, hogy kiderüljön, ki volt a vezető, amikor történt a tragédia.
A munkaszervező ügyvédje írásban nyújtotta be védence vallomását. Bár érdemben nem válaszolt a kérdéseinkre, annyit elmondott, hogy ezúttal sem tett beismerő vallomást ügyfele, aki a tárgyalás után lapunknak azt mondta:
Beszéltem az eset után a hozzátartozókkal és a sérülttel is. A történtek után voltam bent nála a kórházban, de azóta elhidegült a kapcsolatunk.
Szerettük volna megkérdezni tőle, hogy egyáltalán nem érzi-e felelősnek magát a kettős tragédiáért, de ügyvédje nem engedte, hogy válaszoljon és a szemközti utcában lévő parkoló felé terelte ügyfelét.