Belföld

A többségnek nincs mit befektetnie

A hazai lakosság elenyésző hányada választ tudatosan a különféle befektetési formák közül , a többségnek azonban megtakarítani való pénze sincs - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. legutóbbi felméréséből.

A GKI Gazdaságkutató Rt. negyedévente felméri a magyar háztartások megtakarítási szokásait. A 2004 végén végzett felmérés arra irányult, hogy a jövőben milyen formába tervezik befektetni pénzüket. A háztartások 56 százalékának várhatóan nem lesz olyan pénzeszköze, melynek befektetéséről dönteni tudna. 15 százaléknak lesz ugyan pénze, de nem kívánja semmibe se fektetni azt. További 12 százalék a felsorolt formák egyikét sem választotta. Ennek oka valószínűleg az, hogy ezek a háztartások nem tervezik előre befektetéseiket. Döntéseiket ad hoc módon hozzák, vélhetőleg a legkönnyebben elérhető formát (például bankbetétet) választva. Mindössze 17 százalék dönt tudatosan és választ valamilyen befektetési formát.








Mibe fektetünk?
A háztartások az alábbi megtakarítási formákat preferálják:
 banki lekötés, éven belüli: 50 százalék
 banki lekötés, éven túli: 27 százalék
 befektetéshez kötött biztosítás: 13 százalék
 kincstárjegy: 12 százalék
 egyéb forma (például részvény, vállalati kötvény): 11 százalék
 deviza: 9 százalék
 államkötvény: 9 százalék
 befektetési jegy: 9 százalék
(Több válasz is lehetséges volt, az adott formát választók aránya összességében meghaladja a 100 százalékot.)

Élen a banki lekötés

A megtakarítási formák kedveltségi listáját a banki lekötés vezeti. A legalább egy formába fektetők több mint háromnegyede választotta ezt a lehetőséget. A többi formát közel azonos arányban választották a megkérdezettek. A tudatosan döntő háztartások 13 százaléka fektet befektetéshez kötött biztosításba, 12 százalék választotta a kincstárjegyet, 9 százalék az államkötvényt. Szintén 9 százalék tartja pénzét devizában, 11 százalék takarít meg egyéb formában, például részvényben, vagy vállalati kötvényben.

A magyar megtakarítások szerkezete még jelentősen eltér a fejlettebb pénz- és tőkepiaccal rendelkező országokétól. A fő különbség a megtakarítások időhorizontja. A külföldi példák a részvények, kötvények, valamint a nem közvetlen értékpapír- vagy ingatlanbefektetések magasabb arányát mutatják. A bankbetétek magas arányán is megfigyelhető, hogy a magyar lakosság hosszabb távra nem kötelezi el magát, inkább csak rövidebb távra köti le pénzét. Emellett valószínű, hogy a banki lekötés inkább kis összegeknél, vagy átmeneti megoldásként jön szóba, illetve addig, amíg viszonylag magas az elérhető kamatszint.

2004 végén a banki betétek aránya a háztartások megtakarításán belül meghaladta a 40 százalékot. A két fenti arány közötti eltérésből (a megtakarítók 75 százaléka tervezi bankbetétbe fektetni pénzét, az összes megtakarításnak pedig 40 százaléka van bankbetétben) megállapítható, hogy a lakosság széles körének, de viszonylag kevés pénze fekszik ebben a formában.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik