Míg Tarlós István újpesti alagútban metrószakaszt avatott az alábbi bonbonnal (miniislerrel?), addig a Fidesz mostani vezérkarából páran meg a régi vezérkarából néhányan meg számos hozzátartozó a párt szülinapját ünnepelte a Lendvai utcai székházban.
Méghozzá ebéd előtti tortával. (Hová fog ezek után beférni a főzelék?)
Kellő stílusérzékkel, míg a mélyben a sötét csokiszín uralkodott, idefenn narancsmarcipán világította be az arcokat.
Beszédes, hogy míg a kés a párt fundamentumaként, valamint ökleként számon tartott Kövér László baljából szegeződik (a) Nyugat felé csokicsatakosan, addig a Főnök a pezsgőzésben és az iránymutatásban jeleskedik. A háttérben egy ősfideszes, Szadai Károly, valamint egy általunk ismeretlen ifjú.
„Aki közelebb van, az közelebb van” – tartja az ősi mondás.
És hát tényleg.
Az a fej ott a kéz alatt olyan, mint valami nagy óceánjáró orrán a faragott sellő. S végre mosolyog a társaság.
Tessenek gyönyörködni a testbeszédben.
Az se mindegy, hogy ki látszik, s ki nem.
Szorgalmi feladat: hány urat ismernek föl a huszonöt- (plusz egy hölgy-)ből?
Na, és akkor alább egy jutalomfalat az ötödik szülinapról, azért ez is megér egy kvízt Szamócától Kikiig, a Vargáktól Vikidálig.