Hétfőn terjedt el a piacon a hír, miszerint az Alkotmánybíróság napirendre veszi a gyógyszergyártók és forgalmazók beadványhalmazát, amely kifogásolta a kormány árbefagyasztását. Ez rögtön bizakodást váltott ki a befektetők körében, hiszen a kormány jelentős veszteséget okozott ezeknek a vállalatoknak. Az OEP és az egészségügyi kabinet ugyan igyekezett lehűteni a kedélyeket, hogy ők mindent jól csináltak, aminek következtében a Richter és az Egis piacán kedd reggel már az eladók domináltak, de az Alkotmánybíróság döntése új mederbe terelte az eseményeket.
Mint a vidámparkban
Az Alkotmánybíróság ugyanis kimondta, hogy a kormány árbefagyasztása törvényellenes volt, nem állt fent az összes feltétel a drasztikus lépés meghozatalához. Úgy látszik, hogy a kormánnyal ellentétben az Alkotmánybíróság nem tekintette a választásokat elég indoknak a piac törvényeinek felrúgására.
De a döntés csak fél siker volt a gyógyszergyártók számára, mivel az AB elutasította a kárpótlásra való kérelmüket. A döntést nehezen emésztette meg a piac, a Richter és az Egis árfolyama először zuhanni, majd meredeken emelkedni kezdett. A legbátrabb vidámparkozók gyomrát is felkavaró hullámvasutazásnak a fél öt vetett véget, amikor is csengettek.
|
Az éjszaka jókor jött, mert így volt idő értékelni a helyzetet. Az elemzők egyöntetűen azzal a kérdéssel álltak elő, hogy vajon a kormány képes lesz-e olyan megoldással előrukkolni, ami a hatályos jogszabályoknak is megfelel, vagy pedig vissza kell állítani az április 1. előtti árakat. Az utóbbi megoldás feltehetően valamilyen kompenzációs rendszerrel járna, ami tovább mélyítené Draskovics Tibor homlokán az elmúlt pár hónap alatt keletkezett barázdákat. Szerény és önmérsékletet tanúsító elemzők is 40-50 milliárd forintra taksálják a lehetséges számlát, s ez az aktuális költségvetési helyzetben elég szomorú kilátásokkal kecsegtet.
A kormány nyilván érzékelte a bajt, és miután a kancelláriaminiszterhez utalta át a kérdést, ki is találhattak valamit. Júniusban rendkívüli parlamenti ülésre invitálják a képviselőket, akik megszavazhatják az új törvényt, még a választások előtt. Az időpont arra utal, hogy folytatódhat az árbefagyasztás, ami nem ígér túl sok jót a gyógyszercégek számára. Ennek megfelelően pénteken a Richter és az Egis befektetői a zuhanás kesernyés ízét érezhették. Mondhatnánk, sok hűhó volt semmiért, az Egis árfolyama összességében nem változott a héten, és a Richter nagy emelkedéséből sem sok maradt.
OTP – valaki kivette a könyvet
Más nemigen tarthatta izgalomban a piacot, hiszen a nem bombázták hírekkel a befektetőket a vállalatok. A forgalom is elmaradt a megszokottól. Pénteken az OTP-nek sikerült egy kicsit magára vonni a figyelmet kétszer két percre. Először Csányi Sándor adott villáminterjút Monacóból a CNBC üzleti televíziónak, ahol optimistán nyilatkozott az OTP jövőjéről. Nem mondott semmilyen nagy újdonságot, sokakat csak az interjú alatt a háta mögött látható mesébe illő táj fogott meg.
Kevéssé valószínű, hogy az interjú okozta volna az OTP szárnyalását, de tény, hogy zárásra az árfolyam négyszázalékos pluszt mutatott. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a piac zárása előtt közvetlenül valaki hirtelen felindulásból kivette a könyvet, ami annyit tesz, hogy egyetlen megbízással minden részvényt megvett, ami a kereskedési könyvben megtalálható volt.
Az agresszív vétel oka a naptárban keresendő. A pénteki kereskedés ugyanis a hónap utolsó napján történt. Sok intézményi befektető a hónap végén jelentést ad befektetési tevékenyégéről és az elért hozamról. Valakinek igen rosszul sikerülhetett ez a hónap, ha azért rántották ki az árfolyamot, hogy szépítsen a helyzeten. Az új PSZÁF vezetésnek itt a remek alkalom, hogy megmutassa oroszlánkörmeit, és rácáfoljon a kinevezése mögött politikai motivációkat sejtők vádjaira, hiszen az árfolyam manipulálása több szabályba is ütközik.
