Több ezermilliárdnyi euró ömlene Magyarországra, ha a kormány nem a „migránsozással” foglalkozna, hanem az európai pénzpiac hazai hálózatának kiépítésén fáradozna. Érdekeinket ugyanis nem a Brüsszel ellen folytatott háborúskodás szolgálja, hanem az, ha részesei lennénk az európai tőkepiac és bankunió létrehozásának, ami végre komoly esélyt teremtene a gyors felzárkózásra – állítja Csaba László, a CEU és a Corvinus Egyetem professzora a Kardos Ernő készítette interjúban. Az Orbán-kormány egykori tanácsadója nyilatkozik korábbi kormányzati szerepéről. Mind mondja: „hinni akartuk, hogy csak jobb lehet, miközben már rosszabb volt.”
A végleges döntés előtt többen óvatosságra intették a kormányfőt, például Járai Zsigmond, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Martonyi János és Navracsics Tibor is. A felsoroltak közül apránként mindenki kiszorult a döntéshozók köréből, s jómagam is megszűntem tanácsadó lenni. Orbán Viktor ugyanis a szívéhez közelebb álló szabadságharcos utat választotta. Úgy érzem azonban, hogy az általunk javasolt stratégiával gyorsabban zárkózhatnánk fel az európai országokhoz, a harcos unióellenes politika pedig csak a lemaradásunkat növeli. Amikor a miniszterelnököt a jövőről kérdeztük, akkor rendre az volt a válasz, hogy egyelőre a következő negyedév túlélésével foglalkozik.
A közmédiába már régen beszüremkedett az áltudomány, jóideje megjelentek jeles képviselői Joggal tehető fel, miért kapnak egyre nagyobb szerepet? Az egyik ok a szerkesztői felkészületlenség, illetve felelőtlenség volt. A kétségtelenül meglevő közönségigény kiszolgálása. A másik ok azonban a nem is olyan nehezen észrevehető politikai hátsószándék.
Lukácsi Béla: Nemzeti áltudomány
A Duna Tv Hagyaték című terjedelmes sorozata ennek a szellemiségnek a megtestesülése volt. A műsor a hivatalos beharangozója szerint „a magyar szellemi, kulturális örökség átörökítésén munkálkodik. Leporolja a magyar múlt szellemi hagyatékának egy-egy darabkájáról a modern korokban rárakódott szennyeződéseket, hogy azok újra a maguk fényességében ragyogjanak.”
Az MTVA Kulturális Főszerkesztőségén dolgozó egykori munkatárs elmondása szerint a sorozat „egyszer csak ott volt”, kívülről érkezett, azt se lehetett tudni, hogy kik rendelték meg, adásba kerülés előtt három nappal kapták meg.
A legkevesebb, amit elmondhatunk, hogy a filmek készítői jónéhány szakmai szabályt megszegtek. Például ún. hagyományőrzők beszéltek a magyar őstörténetről, a második világháború hős magyar katonáiról olyan tanár tartott előadást, akit a saját gimnáziumából is elbocsátottak, mert SS-egyenruhában pózolt a neten. A kitüntetett szerepbe került rovásírásról turkológust, nyelvészt nem kérdeztek, ellenben műegyetemi mérnököt, „néplélekrajz-kutatót”, amatőr helytörténészt igen. El is hangzik, hogy a rovásírás egy csoda, a magyarok már az emberi művelődés hajnalán is jelen voltak, s azon kevesek közé tartoznak, akiknek ősidőktől kezdve saját írásuk van, amikor a nyugati egyházi emberek még csak tanulták az írást, nálunk már használatban volt, meg hogy ideje lenne az iskolai írásoktatást a rovásírással, nemzeti írásunkkal kezdeni, mert ez a legalkalmasabb a magyar beszéd lejegyzésére, és egészen másféle gondolkodásra is nevel.
Kardos Julianna: Akadémiai abszurd
Vizsgálatok és szakmai átvilágítások sora folyik a Magyar Tudományos Akadémiánál. Noha két éve fejezték be a testület hosszú távú átvilágítását – igaz, abban az akkor még nem létező Palkovics-minisztérium nem vett részt –, most újabb átvilágításra kerül sor. Ez úgy történik, hogy az egyes kutatóintézetek tudományos tanácsaiba a minisztérium is beküldi az embereit – tanácsonként kettőt.
A delegáltakkal bővített kutatóintézeti tudományos tanácsok által készített értékeléseket a 7 akadémiai és 7 minisztériumi delegáltból álló „paritásos” elnöki bizottság összegzi, értékeli és javaslatot tesz az MTA-kutatóintézetek rangsorolására. A rangsor felállításának célja valószínűen az intézetek „finanszírozástechnikai” besorolása, de a minisztériumi koncepciót egyelőre még homály fedi. Határidő 2019. március. Ez a határidő abszurd és – ahogy mondani szokták – szakmaiatlan. Ismereteim szerint a minisztérium azonban még tovább gyorsítaná a „finanszírozástechnikai” átalakítást, januárban már pályáztatná a kutatóintézeteket az alapfinanszírozás elnyerésére, és februárban döntene, tehát a szakmai értékelések tervezett befejezése előtt kívánja eldönteni, kik a túlélő nyertesek.
Frölich Róbert-Gábor György: „Nem hatalommal, sem erővel”
Köves Slomó a 168 Óra című lapnak adott interjúban arról beszél, hogy „két felfogás ütközik annak kapcsán, hogy egy szervezet (értsd: egy egyház vagy felekezet – F. R.–G. Gy.) milyen viszonyt ápoljon a mindenkori, szalonképes hatalommal. Az egyik azt tekinti kiindulópontnak, hogy az adott szervezet erkölcsi integritását az határozza meg, kikkel köt szövetséget, kikkel működik együtt és kivel nem hajlandó erre. A másik iskola szerint az erkölcsi integritást éppen a cselekvés, vagyis a közélet konkrét ügyek mentén történő aktív alakítása teremti meg. Kijelölünk olyan ügyeket, amelyeket értékrendünkben fontosnak tartunk, és ezekhez keresünk szövetségeseket.
viszonylag egyértelmű konklúzió vonható le napjaink világának rabbijai számára. Közösségeik felelős zsidó vezetőjeként tárgyalniuk kell, és lehetőség szerint jó kapcsolatot kell fenntartaniuk és ápolniuk a mindenkori hatalommal, ám amennyiben a hatalom elveikkel és morális érzületükkel ellentétes álláspontot foglal el, erkölcsi, vallási vagy igazságérzetüket sértve, akkor kötelességük a hatalommal szemben felemelni szavukat. A politika „magasabb” köreiben forgolódva tilos szem elől téveszteniük küldetésüket: Isten és a tőle kapott törvények uralma alatt szerényen és alázattal kell tevékenykedniük, s akár a hatalommal szemben is, tudván, a törvények tisztelete mire kötelezi mindannyiukat.
DARVAS BÉLA: Az emberi csíravonal átfogalmazása
2015-ben olvashattunk arról, hogy a petesejt és a spermium örökítő anyagának szerkesztésével el lehet jutni a hibátlan embrióhoz, és így kiküszöbölhetők örökletes egygénes betegségek. A módszerre azonban nem néz jó szemmel a társadalmak többsége, mert magában foglalja az eugenika lehetőségét. Érdemi előrelépés lenne az emberi evolúcióban a tervezett utódok (designer baby) kora, ahol várhatóan a küllemi tulajdonságok játszanának szerepet? Előzetes genetikai vizsgálatok után megszülethetett volna például Stephen Hawking?
Mi lesz vajon az ikrek sorsa? Van egy hasznos, bár részleges hatású képességük, amely rejt azért kiszolgáltatottságot is, hiszen egy sejtfelszíni receptoruk nem működik. A genomszerkesztés vajon szuperbiztosan találta meg a célgént, vagy megtapadt és átalakított más helyeken is, ahol nem tervezték? Tévesztett-e? Ha igen, s annak az ikrek fejlődése során későbbi betegség lehet a következménye, és akkor a túlságosan is ambiciózus géntechnológusra és csoportjára komoly megpróbáltatások várnak. Akkor ez a munka nem segítette a génterápia határainak kitolását, hanem ellenkezőleg, a szigorúság fokát növelte csak.
Szponzorált tartalom
A cikk az Élet és Irodalom támogatásával készült.
Kiemelt kép: Avril Morgan / iStockphoto
