Ez az év kedvezően hatott a magyar gazdaság és a világgazdaság alakulására, de az összességében szerencsés kilátások jelentős kockázatokat is rejtenek – összegezhető röviden a Magyar Nemzeti Bank Jelentés a pénzügyi stabilitásról című tanulmánya. A jegybanknak 2004-et, illetve a jövőben várható eseményeket és kockázatokat feltáró dokumentuma óvatos optimizmussal tekint a jövőbe.
E szerint 2004-ben gyorsult a növekedés, és az lehetséges előrejelzésekre alapozva a jegybank szerint 2006-ig a magyar gazdaság stabil, 3,5–4 százalék közötti növekedése várható. Az élénkülő konjunktúra mellett a növekedés szerkezete is kedvezőbbé vált, s a bruttó felhalmozás bővülése járul hozzá a legjelentősebb mértékben a GDP bővüléséhez. Az alappályát azonban számottevő kockázatok övezik, elsősorban a nemzetközi konjunktúra és a világpiaci olajárak bizonytalan kilátásai miatt.
|
Mivel a lakossági megtakarításokat korábban egyszerre befolyásolta a hosszabb távú strukturális átalakulás, illetve néhány egyszeri hatás – mint a minimálbér-emelés, az állami szféra béremelése vagy a lakástámogatási rendszer kiterjesztése –, ezért a háztartások viselkedése az elmúlt időszakokban sokszor a várttól eltérően alakult. A sok negatív tapasztalat ellenére a jegybank a fogyasztás dinamikájának mérséklődését várja, de úgy, hogy a fogyasztás és a rendelkezésre álló jövedelem aránya várhatóan a korábbi évtizednél magasabb szinten stabilizálódik.
Az elmúlt néhány év során a vállalati szektor számára releváns költségek kedvezőtlenül alakultak – állítja a pénzügyi tárca véleményével ellenkezően a jegybank. De ez nincs negatív hatással az exportteljesítményre, sőt az első fél évben emelkedett is a magyar export részesedése az uniós piacokon. Még ennél is optimistább az előretekintés, mivel az MNB szerint a vállalati szektor egészében a termelékenység enyhe javulása prognosztizálható, a kedvező és kedvezőtlen erők eredőjeként azonban nem valószínű jelentős változás a vállalati szektor jövedelmezőségében.
Infláció, eladósodottság, külkerhiány és a PPP
Az inflációs várakozásokból fakadó kockázat növekedésének kérdése leginkább az indirekt adók emelésével kapcsolatban merült fel, de a jegybank által hivatkozott vállalati és lakossági felmérések eredményei szerint a gazdasági szereplők széles köre számít az indirekt adóemelések egyszeri áremelő hatásának kifutására. Vagyis így az infláció 2005-elején várható csökkenése a gazdasági szereplők körében feltehetően nem fog meglepetést okozni. A vállalatoknál valószínűleg megtorpan az állóeszköz idei gyors felhalmozási üteme.
Az első fél évében nem csökkent a gazdaság egyensúlytalansága, s a magyar gazdaság továbbra is hosszú távon nem fenntartható eladósodási pályán halad, mivel ebben az időszakban az ország külső finanszírozási igénye meghaladta a GDP 9 százalékát, nettó külföldi adóssága pedig a GDP 25,6 százalékára emelkedett. Ez azt jelenti, hogy 2001 vége óta lényegében megduplázódott az ország nettó külföldi adóssága.
Ezzel szemben kedvező szerkezeti változásnak tekinthető, hogy a folyó fizetési mérleg hiányának a tavalyinál nagyobb része köthető a vállalati szektorhoz. A háztartási szektor hitelfelvételének dinamikája mérséklődött, és nőtt a szektor nettó pénzügyi megtakarítása, valamint a fizetési mérleg finanszírozásában átrendeződik a háztartási és a vállalati szektor finanszírozási képessége. A nettó működőtőke-beáramlás növekedésének köszönhetően nőtt a nem adóssággeneráló tőkebeáramlás aránya, de az adóssággeneráló finanszírozás súlya továbbra is meghaladta a 70 százalékot.
Ennek ellenére 2004 márciusa óta a pénz- és devizapiacokat meglehetős stabilitás jellemezte , hívja fel a figyelmet a jegybanki tanulmány; ennek egyik oka természetesen az óvatos jegybanki kamatpolitika. A kedvező külső környezet a gyors exportbővülés révén, a kedvező adósságszerkezet pedig az alacsony árfolyam- és kamatkockázat útján mérsékelte a forint sebezhetőségét. Ugyanakkor a jegybank egy nagy veszélyre is felhívja a figyelmet, mivel kiemelkedő kockázatot jelent, hogy a költségvetési hiánycsökkentés későbbre tolódik – értsd: a hiány csökkentésére nem korrekt módszer a PPP-finanszírozási modellek nyakló nélküli alkalmazás.
Devizahitelek miatt növekvő kockázat
Kedvezőtlen folyamat, hogy a vállalatok és a háztartások az új hitelek felvételekor a korábbiaknál gyakrabban nyúlnak a rövid távú előnyöket jelentő devizahitelekhez. A vállalatoknál a növekvő svájci frank alapú hitelezés arra utal, hogy egyre több cég vállal árfolyamkockázatot fedezetlen devizapozícióval, ez pedig a pénzügyi rendszer nagyobb sérülékenysége irányába mutat – hangsúlyozza többször is tanulmányában az MNB.
Az első fél évben a háztartások eladósodási rátájának növekedése érezhetően csökkent, de még így is túl dinamikus, mert alacsonyabb ütemben ugyan, de továbbra is nő a háztartások lakáscélú eladósodása a piaci folyamatok miatt, a lakástámogatási rendszer jelentős szigorítása ellenére. A banki fogyasztási hitelezés tavalyinál magasabb ütemű bővüléséhez keresleti és kínálati tényezők egyaránt hozzájárultak. A jegybank szerint továbbra is bővül a bankok devizahitel-konstrukcióinak köre. Ezek térnyerése alapvetően kétféle módon mérséklődhet: rövid távon, negatív tapasztalatok miatt, az ügyfelek és bankok kockázati tudatosságának növekedésével; illetve hosszú távon, a hosszú forint hozamok mérséklődésével, a hazai konvergenciafolyamat újbóli felerősödésével.