A szakszervezetek tiltakoztak a Munka Törvénykönyve (MT) tervezett változtatásai ellen, mert szerintük súlyosan sértik a dolgozók érdekeit az éves túlóramaximum emelése 300-ról 400-ra (kollektív szerződés esetén 250-ről 400-ra), illetve az, hogy a munkaidőkeret lehetséges hosszát egy év helyett három évben rögzítenék.
Már most is túllépik a maximális túlórát
Már most is túlmennek az előírható éves maximális túlórán egyes ágazatokban, állítja Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke. Példaként a közlekedési és a vasas szakszervezet által lefedett dolgozói kört említette, ahol már most is jóval meghaladják a túlóraplafont. Hogyan lehetséges ez? Különösen így ősz felé jellemző, hogy
Sőt, ha ilyen történik, a dolgozók azt kérik rendre a szakszervezettől, hogy ne legyenek nagyon szigorúak ezekkel az aláírásokkal, mert ők szeretnének a túlórák révén több pénzt keresni.
Nem a munkaadók és munkavállalók törvénytelen összekacsintásával, extra túlórákkal kellene elérni, hogy a dolgozók jobban keressenek. Hanem tisztes bért kellene fizetni, a megengedett munkaidőre.
Ha rendesen megfizetnék a dolgozókat, akkor nem lenne szükség ilyen trükközésre. Sőt, munkaerőhiány sem lenne – jegyezte meg.
Az éves beszámolóról szavaznak a Magyar Szakszervezeti Szövetség rendkívüli kongresszusán Budapesten, a VDSZ székházában. Szemben Kordás László, a szervezet elnöke.
Fotó: Kovács Tamás / MTI
A KSH adatai szerint 2018 január-szeptemberben nemzetgazdasági szinten majdnem
A hároméves munkaidőkeret nem tárgyalási alap
A MASzSz hiányolja az előzetes egyeztetést, ezért szeretnék összehívatni a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF), hogy a kormánnyal és a munkáltatói érdekképviseletekkel is átbeszéljék a javaslatot. A szakszervezet azonban csak az egyik kérdésnél hajlana kompromisszumra. Munkaidőkeretet nagyon sok cég használ Magyarországon, de
hároméves munkaidőkeretet biztosan nem szeretne a szakszervezet. Ez egy rossz javaslat, nem tárgyalási alap
– szögezte le Kordás László.
Nem zárkóznának el viszont teljesen attól, hogy több lehessen az éves maximális túlórák száma, mert megértik, ha van ilyen munkáltatói igény. Cserébe viszont olyan változtatásokat szeretnének a MT-ben, amelyek a dolgozóknak kedveznének, ezeket a szakszervezet már korábban összefoglalta 49 pontban. Példaként említette, hogy a közszolgáltatóknál nem lehet eltérni a MT-től, akkor sem, ha ebben egyetértene a munkáltató és a szakszervezet is.
Olyan, mint a vasárnapi nyitvatartás
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Perlusz László szerint jó szándékú a tervezet, de némi finomításra szorul. A munkaerőhiány képzett dolgozók hiányát jelenti, és a versenyképes ágazatokat, azok beszállítói körét érinti a legjobban. Mára már olyan szintet ért el, hogy kellene pluszrugalmasság a foglalkoztatásban, amire a tervezet lehetőséget adna. Ezt a munkaadók támogatnák, mert lehetnek olyan iparágak, ahol tényleges segítséget jelenthet.
Azt viszont ők is Ha lettek volna előzetes egyeztetések, könnyebb lenne a változtatásokat átvinni – tette hozzá. Így most sok kérdés merül fel nemcsak munkavállalói, hanem munkáltatói oldalon is. Hogyan érinti a cégeket, ha éven túl nyúlik el a munkaidőkeret elszámolása? Csak azokat a nagyobb cégeket érinti majd a változtatás, ahol van kollektív szerződés, és a munkáltató kell, hogy egyeztessen a szakszervezettel, vagy esetleg a kisebb cégeket is? – mondott példákat.
A szakszervezetek reakcióira utalva megemlítette, a közlekedési szakszervezetek részéről felmerült, hogy majd az így is túlterhelt buszsofőrök a tizenötödik órában elalszanak. Ezt senki nem akarja, szó nincs róla, hogy ez lenne a cél. Ha lett volna előzetes egyeztetés, akkor az ilyen részletkérdéseket is lehetett volna előre tisztázni.
A 400 túlóra, vagy a hároméves munkaidőkeret csak lehetőség, ugyanolyan, mint a vasárnapi nyitvatartás, vagy a rugalmasabb nyugdíjas munkavégzés. Nem kötelezőek. Ha a szakszervezetek úgy érzik, sérülhetnek a munkavállalók érdekei, az is azt jelzi, hogy szükség lenne egyeztetésre egy ilyen döntés előtt.
Fotó: Kovács Attila / MTI
Milyen hatása lenne a változtatásnak?
A szakszervezeteknél kiverte a biztosítékot, hogy:
- bármikor be lehetne rendelni a munkavállalókat túlmunkára,
- a heti két pihenőnap bármely napra eshetne,
- egyenlőtlen lenne a munkaidő-beosztás,
- a több műszakos munkarendben foglalkoztatottak csak havi egyszer maradhatnának otthon munkaszüneti napon (=vasárnap),
- a hároméves maximális munkaidőkeret mellett elég lenne az azon felüli túlmunkák díjával és a szabadnapokkal háromévente elszámolni a dolgozóval.
A veszély valóban fennáll Vida Sándor munkajogász szerint is, de mint felhívta rá a figyelmünket, azért
A dolgozó hozzájárulása nélkül nem megy
A munkaidőkeret emelése azoknál a munkavállalóknál lehetséges, akik már most is munkaidőkeretben dolgoznak. A munkaidőkeretet a munkaszerződésben, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó tájékoztatóban rögzítik. Ha változnak a feltételek ezekben a dokumentumokban, azt a munkavállalónak is el kell fogadnia (alá kell írnia).
Ugyanez a helyzet az elrendelhető túlóra maximumával is: csak a dolgozó hozzájárulásával emelhető a keret. És a dolgozó megteheti, hogy nem írja alá a változtatást, elutasíthatja a munkaadó emelési tervét.
Ezek ugyanis lényeges változtatások, amelyekhez kell a dolgozó hozzájárulása is. Ha a MT-be bekerül a legfeljebb évi 400 túlóra és a maximum hároméves munkaidőkeret, az pusztán lehetőség, nem kötelező.
Óva inteném a munkavállalókat attól, hogy aláírják,
mondta a tervezett változtatásokra.
Az új munkavállalónak nehezebb dolga lesz
Kicsit más a felállás akkor, ha új munkavállaló felvételéről, új munkaszerződésről van szó: ekkor ragaszkodhat hozzá a munkáltató, hogy amit az MT megenged, azt kérje. De a munkavállaló ekkor is vétózhat, azzal, ha nem vállalja el a munkát, nem írja alá a felkínált szerződést. Ilyen munkaerőhiányos helyzetben mondhat nemet.
Ahol van kollektív szerződés, ott abban kell rögzíteni például azt, hogy mennyi lehet az éves túlóra maximuma, illetve a munkaidőkeret. Ehhez viszont kell a dolgozói érdekképviselet hozzájárulása. Magyarul a szakszervezet jóváhagyása nélkül nem kerülhetnek be a változtatások a kollektív szerződésbe.
Másrészt úgy nem lehet túlórát elrendelni, hogy a dolgozó következő napi munkavégzése megkezdéséig ne legyen meg a minimálisan előírt pihenőidő, ami az alapszabály szerint 11 óra, készenléti munkáknál pedig nyolc óra – jegyezte meg a munkajogász.
Kiemelt kép: AFP
