A Btk.-ba most beépített „munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás tényállása” két újdonságot is hozott. Az adót spóroló munkáltatót eddig csak a munkaügyi hatóság és legfeljebb jogi személynek minősülő gazdasági társaságként bírságolhatta meg, mostantól viszont felelősségre vonhatóvá vált a munkáltatói jogokat gyakorló magánszemély (kft.-nél, bt.-nél például az ügyvezető igazgató) is. A másik változás, hogy adócsalást már nem egyes adónemekre – ebben az esetben jövedelemadóra és járulékokra – lebontva kezelik, hanem az összes be nem fizetett járulékot egy tételnek tekintik, így pedig már néhány alkalmazottal és rövid idő alatt össze lehet hozni néhány tízmillió forint értékű csalást.
Feljelentést tett Vitézy tárcája Lázár János döntése miatt
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés a gyanú az M6-os autópálya üzemeltetési jogának odaítélése kapcsán.
