Miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) november 22-én 10 százalékosra kerekítette az irányadó kamatlábat, végképp leáldozóban van a két számjegyű betéti kamatok kora. A kereskedelmi bankok ezen a héten sorra jelentették be, hogy lejjebb szállítják érvényes kamataikat, persze szinte kivétel nélkül csak a betétekét. Egy-egy alapkamat-változás mindig jó ürügy az árazási politika átgondolására, ennek következtében – legalábbis átmenetileg – szélesebbre nyílik a kamatolló, és ha lehet, még többet kaszálnak a bankok.
|
A hitelkamatok mérsékléséről általában késleltetve – és kisebb mértékben – döntenek a hitelintézetek, jellemzően arra hivatkozva, hogy a kamatvágást már korábban bekalkulálták, és érvényesítették feltételeiken. Ugyanezt a látszatot a betéti oldalon még csak fenntartani sem igyekeznek, a betéti kondíciók ugyanis néhány napon belül kedvezőtlenebbé válnak, és lejjebb kúsznak az akciós ajánlatok vagy az addig kínált kamatprémiumok is. Hiteloldalon a bankok sokkal inkább egymásra figyelnek: amíg a versenytársak nem kényszerítik ki, addig nem igazítják ki a kamatterheket. A jelenlegi magas hazai kamatkörnyezetben ráadásul lényegesen nagyobb a bankok mozgástere, nem árt ezért alaposan átnézni az aktuális kínálatot.
November 22. óta eddig egyedül a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) és a HVB Bank jelezte, hogy hitelkamatait is csökkentette. Az MKB a lakossági betétek kamatát 30, a hitelekét csak 25 bázisponttal szállította lejjebb, a HVB viszont mindkét oldalon „megadta” a teljes jegybanki enyhítésnek megfelelő fél százalékpontot. A többiek csak a betéteket igazították, itt viszont sokkal gyakoribb az, hogy már november 25-étől vagy 29-étől 50 bázisponttal kisebb kamatot kap az ügyfél. Ezt a gyakorlatot követi az Inter-Európa és a CIB Bank is, az OTP-ben ennek felével adnak kevesebbet egyes lakossági betéti termékek után.
Tíz alatt
Az elmúlt hetek folyamatos lemorzsolódásának hatására mostanra kivesztek az ajánlati körből a 10 százalék feletti ígéretek (legalábbis ami az akciómentes kondíciós listákat illeti). Ezzel párhuzamosan a korábbinál összetettebbé vált a kép abból a szempontból, hogy ki milyen stratégiát követ. Egyes hitelintézetek továbbra is megpróbálják megtartani a kisebb pénzű és megtakarításukról csak rövidebb időre lemondani tudó befektetőket, ebbe a körbe tartozik elsősorban a Budapest Bank és a CIB, ám az ő ajánlataik is legfeljebb 9 százalék körül szóródnak (+/- 25 bázisponttal).
A legmagasabb megtérülés (az EBKM – egységesített betéti kamatlábmutató – alapján) változatlanul a három hónapos lekötéseken érhető el, ebben az esetben a komolyabb összegek (mondjuk 5 millió forint) felett éves szinten elvétve még mindig jár két számjegyű, kereken 10 százaléknyi kamat – például a Raiffeisen és az Erste kínálatában. Ebben a futamidőben van egyébként a legkisebb eltérés a legjobb ajánlatok között, legalábbis attól függően, hogy ki mekkora összeget tud elhelyezni. A három hónaposnál hosszabb lekötések után már csak 8-9 százalék közötti éves kamat dukál, itt az utóbbi hónapokban a lakossági ügyfélkörre látványosan ráerősítő CIB ajánlatai tűnnek a befutónak.
A jövő zenéje
Hacsak nem fordul ki sarkából a világ, akkor a kamatvágás többlépcsős folytatása is következik – vallják egyöntetűen nemcsak az elemzők, hanem maga a jegybankelnök is. A Járai Zsigmond által felrajzolt kamatpálya például jövő év végére 8,5 százalékos alapkamatot vetít előre, ennél a piaci szereplők kevésbé óvatos kamatcsökkentést is reálisnak tartanak.
A bankbetétek ezzel együtt még egy jó ideig reálhozamot hoznak (jelenleg durván 3-4 százalékot), érdemes tehát amíg még lehet, kihasználni a legegyszerűbb befektetési forma adta lehetőségeket. Aki ódzkodik a szerencsés esetben jóbal magasabb megtérülést jelentő tőkepiaci instrumentumok hordozta rizikótól, az jól teszi, ha a soron következő kamatvágások előtt leköti a lekötnivalót.
