Kerekített a jegybank

Nem okozott túl nagy meglepetést a Monetáris Tanács döntése hogy 2004. november 23-ai hatállyal 10,50 százalékról 50 bázisponttal 10,00 százalékra csökken a jegybanki alapkamatláb. A kamatcsökkentését elsősorban az infláció szempontjából meghatározó folyamatok, az inflációs kilátások kedvező alakulása, valamint a jelenlegi nemzetközi pénzügyi környezet tette lehetővé – áll a jegybank kamatdöntéséhez „csatolt” indoklásában.

A monetáris politika intézményes őre a továbbiakban a fogyasztói árak növekedési ütemének jelentős mérséklődésére hívja fel a figyelmet. Leszögezi még: a rendkívül kedvező nemzetközi és regionális befektetői környezet hatására annak ellenére csökkent a forintbefektetésektől elvárt hozamszint, hogy a magyar gazdaság külső egyensúlyi helyzete továbbra is bizonytalan.

Nekünk a legnagyobb A jegybanki alapkamat még mindig rendkívül magas, az 50 bázispontos vágással is a legmagasabb lesz a régióban. A második helyezett Lengyelországban 6,5 százalékos, Szlovákiában 4,5 százalékos, míg Csehországban csupán 2,5 százalékos az alapkamat. Elsősorban ehhez köthető, hogy a kamatkülönbözetre játszó amerikai és angolszász befektetők legkedveltebb célpontja hazánk mellett Lengyelország.

Kedvező kilátások

Kedvezőnek ítélte ugyanakkor a jelentés az inflációs várakozások javuló tendenciáit is. Különösen annak tükrében, hogy az indirekt adók (főként áfa és jövedéki adó) idei emelése a fogyasztói árak emelkedésén keresztül a lakossági várakozások magas szinten történő beragadásának veszélyét hordozta. A hivatalos indoklásban a jegybank monetáris tanácsa úgy fogalmaz: „az előző évinél erősebb forintárfolyam is fontos szerepet játszott az infláció csökkenésében, közvetlen hatásain túl az inflációs várakozások mérséklésén keresztül is hozzájárult az áremelkedés ütemének csökkenéséhez.”

A 10 százalékra csökkentett alapkamat kedvez az exportőröknek, viszont visszafogja az importot, és némileg nőhet az infláció is. A csökkenő hozamok miatt a hétfői döntés könnyebbséget jelent a hazai államháztartásnak, hiszen a kötvénykibocsátások alacsonyabb kamattal „ketyegnek”, és így olcsóbb lesz a deficit fedezetének előteremtése is. Az eddigi magas kamatnak köszönhető jelentős tőkebeáramlás az alapkamat csökkentése folytán valamelyest mérséklődik, és a várhatóan tovább romló fizetési mérleg révén számszerűsíteni is tudjuk majd milyen mértékben csökkent hazánk vonzereje a külföldi befektetők szemében.

Legtöbben ezt várták

A kamatcsökkentésről szóló hír nem okozott meglepetést. A hírügynökségek által megszólaltatott külföldi elemzők többsége a bejelentés előtt fél százalékpontos csökkentést várt: az MTI által a felmérésbe bevont hét nagy londoni befektetési ház közül öt erre voksolt. Az év egészére várt monetáris enyhítés mértékére adott előrejelzések szélesebb sávban szóródtak. Hasonló eredményt hozott a portfolio.hu felmérése, melynek során 14 hazai is külföldi szakértő tippelt a hétfői döntés eredményére – jelentős többségük sikerrel.
 
A viszonylag határozott várakozásokat indokolta többek között Járai Zsigmond múlt héten, Veszprémben „megejtett” szóbeli intervenciója is. „Reálisak a piac várakozásai a jegybanki alapkamat csökkentésére vonatkozóan” – jelentette ki a jegybankelnök, aki akkor úgy fogalmazott, hogy „a mostaninál gyengébb forint mellett is tarthatóak az inflációs célok.” Járai ehhez még hozzátette, hogy az év végére el tud képzelni egyszámjegyű alapkamatot.

Ez összecseng azzal is, hogy a szakértők újabb kamatcsökkentést várnak decemberre, ráadásul vannak, akik azt sem tartják kizártnak, hogy az „előzetes” szóbeli intervenciótól kezdve egészen a kamatcsökkentés mértékéig megismétlődik a mostani forgatókönyv. Eközben – vélik az elemzők – a forint kisebb ingadozásokkal a továbbiakban is tartja az erejét, de, mint Járai Zsigmond is hangsúlyozta: nem valószínű, hogy elérné az intervenciós sáv szélét.

Inflációs várakozások

A kamatdöntéssel egy időben került publikálásra az MNB „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadványának novemberi száma, amely tartalmazza a bank szakértőinek inflációs előrejelzését, valamint a pénzügyi piaci környezet aktuális folyamatainak ismertetését. Az előrejelzés csökkenő inflációt jósol 2005-2006-ra.

Az árnövekedés ütemének csökkenése különösen 2005 elején lesz markáns. A Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy az infláció 2005 és 2006 végén 4, illetve 3,5 százalékos céljának közelében várható. További részletek az inflációs várakozásokkal kapcsolatos jelentésről >>.

Fotó: MTI