A június végén bejelentett kormányzati intézkedések során Gyurcsány Ferenc kormányfő eldöntött tényként közölte a nagyvilággal: emelkedik a minimálbér, és annak összegét végzettséghez kötik. Így 2006. január elsejétől az adómentes minimálbér összege a jelenlegi 57 ezerről 63 ezer forintra nő, ezzel szemben nem lesz adómentes, de kötelező lesz bevezetni az érettségizetteknek járó 70, illetve a felsőfokú végzettségűeket megillető 77 ezer forintos minimálbért.
A munkabér tömegének emelkedése leginkább a kisvállalkozásokat sújtja – véli Köllő János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa. Pontosan azt a szektort, ahol 2002-től megállt a foglalkoztatottak számának növekedése – és amelynek erősítését a kormányzat már oly sokszor zászlajára tűzte. További probléma, hogy a foglalkoztatottság leginkább az elmaradott régiókban csökkenhet, ez pedig további regionális differenciálódáshoz – egyes régiók leszakadásához – vezet.
A szegényebbeknek sem feltétlenül kedvez az emelés. Több kormányzati dokumentum és kutatási jelentés is kiemeli, hogy a szegénység kockázata az állástalanok körében a legmagasabb, vagyis a legszegényebb rétegeknek általában nincs munkajövedelmük. Nekik nem hoz semmit a magasabb minimálbér, helyette a hazai középréteg – a számlázó kényszervállalkozók, illetve a minimálbérért kisvállalkozásnál dolgozók – terheit növelné.
Laár András: Földanya kezdi magáról lefingani az emberiséget
Laár Andrással készült interjúkban tanácsokat kaphatunk többek között arról, hogyan küzdjük le az időstresszt, miként éljünk túl egy házasságot, de az is kiderül, mi a baj a pucérkodással, hol laknak az istenek, minek a gátja a kukacoskodás, továbbá miért van szükség jóindulatú pattanásokra.
