A Fidesz kétharmados győzelme után a térségbeli sajtó a negyedik Orbán-kormány megalakulásának körülményeit elemzi. A lapok megpróbálják megjósolni, milyen lesz az Európai Unió és Magyarország viszonya. A szombati ellenzéki tüntetés nyomán azt is hangsúlyozzák, hogy a választási törvény módosítását és új választásokat követelnek az elégedetlenek.
Különösen Romániában emlegetik az EU-szerződés úgynevezett 7. cikkelyét, az életbeléptetés esélyeit latolgatja például a Libertatea. Ez az a cikkely, amelynek „élesítésére” az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) számára készített jelentéstervezet javaslatot tett. Eszerint „Magyarországon rendszerszintű fenyegetés éri a demokráciát, a jogállamot és az alapvető jogokat, illetve súlyosan megsértik az Európai Unió alapértékeit.”
A szlovén Dnevnik hibrid rendszernek nevezi azt a társadalmi szisztémát, amit Orbán kiépített az utóbbi nyolc évben. E hibrid rendszer a putyini Oroszország és a nyugati liberális modell között helyezkedik el szerintük: Orbán Viktor a kettő között egyensúlyoz, de sokszor a „demokrácia kontójára”.
A leghiggadtabb elemzés is Szlovéniából érkezett, a közszolgálati tévé Odmevi című, hírek háttérelemzésével foglalkozó műsorában Matej Avbelj európai szakjogász nyilatkozott a Magyarország és az Európai Unió közötti kapcsolatokról. A műsorvezetővel először az illiberális demokráciáról beszéltek, Avbelj szerint ilyen nem is létezik, hiszen a liberális alapjogok a modern európai demokrácia alapelveit jelentik. Ezért az orbanizáció inkább Putyin Oroszországához, Erdogan Törökországához, illetve Kína és Szingapúr politikai szisztémáihoz hasonló a szlovén kutató szerint. Az orbanizációval az európai közösségi jog sem tud mit kezdeni, mert ez nem jogi kérdés – véli Avbelj. Eleve az Európai Néppárt védi Orbánt. Másrészt az orbanizáció elsősorban politikai és részben gazdasági kérdés, mármint az, hogy a kohéziós alapok révén miként támogatta a magyar kormányt az EU. Mindez jelzi, hogy Avbelj nem nagyon hisz a 7. cikkely életbeléptetésében.
Asselborn tumoros hasonlata
A szlovén Delo felhívja a figyelmet a luxemburgi külügyminiszter múlt heti nyilatkozatára, amelyben „értéktumorról” beszélt Jean Asselborn Magyarország kapcsán. Ezt a daganatot szerinte semlegesíteni kell. Az Európai Bizottság elnöke ugyan gratulált a magyaroknak, de a lap felidézi azt is, hogy Jean-Claude Juncker szóvivője arra emlékeztetett: az EU az értékek uniója is. A szlovén újság szintén emlékeztet arra, hogy Magyarország az EU-forrásokból 3,6 milliárd euróval kapott többet, mint amennyit befizetett a közös kasszába 2016-ban.
A Keleten a helyzet ismét változatlan című cikkében a Delo kiemeli azt is, hogy Orbán elsőnek a német AfD-től, a francia Marine le Pen-féle Nemzeti Fronttól és a holland Geert Wilderstől kapott gratulációkat, azaz az európai populista és bevándorlásellenes, illetve radikális jobboldali mozgalmaktól, továbbá a szerb és a lengyel kormányoktól üdvözölték. A szlovén tévé egy másik adása, a Studio City szintén Marine le Pen, Orbán, Geert Wilders és a szlovén Janez Jansa között vont Európát átfogó ívet, mutatták Orbánt, aki a szintén bevándorlóellenes retorikát használó szlovén SDS, azaz Jansa pártjának a kongresszusán is felszólalt a közelmúltban.
Romániában az orbanizáció veszélyét elemzik
A román Adevarul elemzője, Mircea Morariu részletesen foglalkozik a Fidesz győzelmével, de leginkább az foglalkoztatja, hogy az orbanizáció komoly hatást gyakorolhat Romániára is. Az Orbán-rendszert Morariu Paul Lendvaira hivatkozva elemzi, akinek a könyve románul is megjelent tavaly. Megállapítja: Magyarország 2010 után új korba lépett, és kitér az ellenzék reménytelenségére, amely nem kínált reális alternatívát a választóknak.
Ezután viszont rátér a romániai párhuzamokra és az orbanizáció ottani esélyeire: szerinte, amikor Orbán arról beszél, hogy „nyert a Fidesz, nyert Magyarország”, illetve hogy a „nemzet (amelyet a Fidesz jelenít meg) nem lehet ellenzékben”, akkor ennek lehetnek romániai követői. Így a szociáldemokrata párt (PSD: ez adja jelenleg a miniszterelnököt Romániában, méghozzá igen sűrűn cserélődő kormányfőkről van szó) vezére hasonló gondolatokat fogalmazott meg. Liviu Dragneáról van szó, aki nem tölt be kormányzati pozíciót (felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték pár éve), többször is hasonló felvetéseket tett Morariu szerint. „A PSD több mint egy párt, valójában egy kicsi Románia” – mondta egyszer például.
Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement
A cikkszerző véleménye szerint Romániában is gyenge az ellenzék, így az orbanizációra utaló jeleket lát Bukarestben is. E jeleket egy tavaly szeptemberi cikkében már felsorolta: a PSD elnöke szeretné a saját kezébe koncentrálni a hatalmat, támadásokat intéznek a bíróságok ellen, újracentralizálni próbálják a döntéshozatalt, korlátozni akarják a köztársasági elnök hatalmát, erősíteni az Európa-ellenes hangokat, bírálják Angela Merkel német kancellárt, és a külpolitikát Moszkva és Törökország irányába terelnék, ehhez pedig a tömegkommunikációt is megpróbálják felhasználni.
A bevezetőben már említett Libertatea egy másik cikkében a szombati tüntetést idézi fel, amely megkérdőjelezte a lap szerint a magyar választási rendszert. E rendszer biztosította a Fidesz győzelmét – jegyzi meg a Libertatea, amely több tízezer emberről ír, akik azután vonultak utcára, hogy Orbán Viktor kétharmados győzelmet aratott, a szavazatok bő 49 százalékának megszerzésével. Az összegyűlt tömeg skandálásai közül azt emelte ki a Libertatea, hogy „Mi vagyunk a többség”.
A szombati tüntetésről is beszámol a bolgár Dnesz egyik cikke is, mely címében jelzi: „ezrek Orbán ellen”. A lap szerint az elmúlt évek egyik legnagyobb ellenzéki tüntetéséről van szó, s a demonstrálók új és tisztességes választásokat követeltek Magyarországon. A választási törvény megváltoztatását is követelik, miközben hatékonyabb együttműködést várnak el az ellenzéki pártoktól.
A bolgár Dnesz internetes oldala arról ír, hogy a Fidesz a szavazatoknak majdnem az ötven százalékát megszerezte, és így hatalmon maradhat. A Dnesz is Orbán győzelmi beszédét emeli ki, ahogyan más délszláv országok lapjai. A Dnesz megjegyzi: „Orbán centralizálja a hatalmat, a centrum pedig – ő maga!” A cikkszerző kiemeli a xenofób és migránsellenes kampányt, amelynek nyomán a Fidesz megnyerte a választásokat.
Lech Walesa demagógnak tartja Orbánt
Dán újságok közben Lech Walesát, a Nobel-díjas lengyel exelnököt idézik, aki szerint most a fiatalabb generáción a sor, hogy felépítse az új Európát. Új intézményekre van szükség, mert a régiek képtelenek kezelni a problémákat, amit például az internet, az információáramlás és a globalizáció vet fel. Szavaiból az tűnt ki: jelenleg egészen más, új utakon jár Lengyelország és Magyarország is.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Ennek kapcsán elismerte, hogy hibázott is az ő generációja, hiszen lehetővé tett, illetve megengedett olyan jelenségeket, magatartást, amelyek ma az USA-ban, Lengyelországban és Magyarországon figyelhetők meg. Arra is figyelmeztetett – a dán lap, a JydskeVestkysten szerint Magyarországra és Lengyelországra utalva –, hogy a feszültségek növekedésével az emberek az utcára is kimehetnek.
Magyarországról Orbán Viktor győzelme kapcsán a JydskeVestkysten szerint konkrétan azt mondta Walesa: régi démonok támadhatnak fel, ha nem építünk új intézményeket. Ez szerinte Lengyelországban is szükséges. A dán lap azt emeli ki, hogy ha mindez nem sikerül (bár e mondatban nincs szó konkrétan Magyarországról), akkor a végeredmény vérontás is lehet, amikor az emberek a demagógok és diktátorok felé fognak fordulni. Egy másik interjúban, amit a dán TV2-nek adott, Walesa demagógnak nevezte Orbánt.
Nemzeti hős vagy autokrata?
A horvát Vecernji.hr arról ír, hogy Orbán Viktor van, aki számára nemzeti hős, de mások autokratát látnak benne. A zágrábi cikk kiemeli, hogy bár fiatalon liberális volt, Orbán jelenleg kemény jobboldali állásponton van, akit a New York Timesnak nemrégiben adott interjújában Steve Bannon, Donald Trump korábbi tanácsadója, hősnek nevezett. A horvát lap a magyarországi helyzetet jellemezve eltér a többi hírforrástól, és kiemeli az alacsony magyar munkanélküliségi rátát és a magas, 4 százalékos gazdasági növekedést.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Pool/Markus Schreiber
