A lengyel gazdasági minisztérium – a Rzeczpospolita című lengyel napilap értesülései szerint – három lehetséges változatot javasol a kormánynak az ügyben, egy liberálisat, egy kölcsönösségit és egy korlátozót. A három változat közül az elsőt minden valószínűség szerint elvetik.
Krzysztof Pater gazdasági miniszterhelyettes szerint a lengyel társadalom nem fogadná el azt, ha a kormány nem alkalmazna ugyanolyan korlátozásokat a tizenötökkel szemben, mint amilyeneket azok készülnek bevezetni a lengyel munkavállalókkal szemben.
A fennmaradó két lehetőség: a „szemet szemért, fogat fogért” ótestamentumi elv alapján ugyanolyan korlátozásokat érvénybe léptetni az adott EU-tagállam állampolgáraival szemben, mint amilyeneket az alkalmaz a lengyelekkel szemben, vagy pedig ennél enyhébb és differenciáltabb elbánásban részesíteni őket, anélkül, hogy a lengyel munkaerőpiacot teljesen megnyitnák előttük.
A lengyel kormány valószínűleg csak az EU-tagországok és az újonnan csatlakozó államok március 25-i csúcsértekezlete után dönt ebben a kérdésben – írta a lap. A döntésre hatással lesz Magyarország, Csehország és Szlovákia magatartása, amelyek demonstratív módon korlátozások bejelentésére készülnek az EU-tagországokkal szemben. Prága és Budapest úgy tartja, hogy az unió másodosztályú tagokként kezeli őket.
A lengyel külügyminisztérium értesülései szerint az unió egyes országai – köztük Svédország és Dánia – némileg enyhítenék a korlátozásokat a lengyel állampolgárokkal szemben, ami szintén befolyásolná a lengyel válaszintézkedést.
A jelenlegi helyzetben a lengyel kormány félretette a gazdasági megfontolásokat, mindenekelőtt azokat az aggodalmakat, hogy a korlátozások bevezetése visszatartana egyes uniós befektetőket – főként a kisebb cégeket – a lengyelországi beruházásoktól. Lengyelországban jelenleg mintegy 50 ezer, az EU-országokból érkezett munkavállaló dolgozik.
