Az érintett egyed igen fiatal volt, és mintegy 99 millió éve élt a kréta korban – számol be az IFLScience. A borostyán első ránézésre messze nem olyan látványos, mint az utóbbi években ugyanarról a lelőhelyről előkerült kövületek, de ami belül van, az számít igazán.
A Science Bulletin folyóiratban megjelent tanulmányban a szerzők azt írják, a madár teste 6 centiméter hosszú. A példány tehát valamivel nagyobb, mint a tavaly bemutatott 100 millió éves madárfióka.
Ryan McKellar, a Saskatchewani Királyi Múzeum munkatársa és a tanulmány társszerzője szerint a maradványok egy övcsat méretű borostyánban konzerválódtak. A szakértő hozzátette, a fiókának a jelek alapján már az összes repülő tolla kinőtt. Gerincoszlopa ugyanakkor fejletlen volt, ez pedig azt sugallja, hogy nem repült igazán jól.
A kutatók szerint a közelmúltban azonosított egyed gyantába esett. A szakértők azt nem tudják, hogy ekkor élt-e még a fióka.
Miután a példány elpusztult lágy szöveteinek és csontjainak egy része lebomlott, a gyanta pedig idővel borostyánná alakult. Később egy második gyantaréteg vonta be az eredetit.
A borostyánban a kutatók fatörmelékeket találtak, ez pedig azt jelenti, hogy a maradvány egy erdő talaján heverhetett. A szakértők arra is következtetni tudtak, hogy a madár pusztulásakor esett az eső. A borostyán ugyanis igen homályos, ez pedig a nedvességgel való érintkezés nyoma.
A tudósok úgy vélik, hogy az új felfedezés megváltoztathatja a madarak evolúcióáról kialakított képet.
Az utóbbi időkben Mianmar északi részén sorra kerülnek elő a kréta kori borostyánok. A régióban azonosítottak már ősi gyíkot, növényt, dinoszaueuszvérrel teli kullancsot, hangyát és egyéb rovart.
(Kiemelt kép: Lida Xing et al.)
