Amit a magyar rendőrök nem találtak Orbán vejénél, előásta az OLAF

A 24.hu megszerezte az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) jelentését, amely az Elios Innovatív Zrt. 2009 és 2014 között kiírt uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokon elért 13 milliárd forintos győzelemsorozatának hátterét vizsgálta. Az OLAF a 35 elnyert pályázat felénél talált szervezett csalásra utaló jeleket.

Így csalt Orbán vejének cége – megszereztük az OLAF jelentését

A szervezett bűnözés feltételeinek is megfelelhet az a szisztéma, amit az unió csalás elleni hivatala feltárt az Elios-ügyben.

Cikksorozatunk második részében a szekszárdi pályázattal kapcsolatban feltárt vizsgálati eredmények részleteit ismertetjük.

Az Elios Zrt. – Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltsége – Szekszárdtól összesen 748 millió forintos megbízást kapott a közvilágítás korszerűsítésére. (A város területét két részre bontották, egy 381 és egy 367 milliós tendert írtak ki.)

Ez a két szekszárdi pályázat azért érdemel különös figyelmet az Elios által elnyert 35 önkormányzati projekt között, mert itt az OLAF szerint is bizonyítható, hogy a cég az egyik vezetőjén keresztül előre egyeztetett a város fideszes vezetőivel, majd pedig olyan indulási feltételek kerültek a pályázati kiírásba, amelyeket kizárólag az Elios tudott teljesíteni.

A Tiborcz-céget vizsgáló jelentés tényként kezeli, hogy – ahogy azt a Direkt36 megírta – Szekszárd akkori fideszes polgármestere, Horváth István már 2012-ben beszélt telefonon az Elios képviselőjével, Mancz Ivette-tel a pályázatokról. Ez fontos körülmény, mert a projektek kiírása csak fél évvel később jelent meg, tehát hivatalosan az Elios egyáltalán nem tudhatott volna a pályázati lehetőségről.

Az már az OLAF-nyomozás 2015-ös indulásakor ismert volt, hogy Hadházy Ákos, aki akkoriban még a város Fidesz-frakciójának képviselője volt (most az LMP társelnöke), hangfelvételt készített az önkormányzat 2012. augusztus 21-i rendkívüli üléséről. A testületet direkt azért hívta össze a polgármester, hogy a csaknem 750 millió forintos, a város számára 100 milliós önrésszel járó köztéri LED-es lámpacsere projektet beharangozza. A Fideszből távozó Hadházy 2015-ben a rendőrségen is vallomást tett a telefonos hangfelvétellel bizonyított egyeztetésről. Az OLAF is ezt a hangfelvételt kapta meg a rendőrségi nyomozati anyaggal.

Az uniós jelentés Szekszárdra vonatkozó része számos, meglehetősen speciális előírást is felsorol, amelyekkel a végletekig leszűkítették a lámpatenderre nevezni képes vállalkozások körét.

Nem sok szakmai érvet lehet felsorakoztatni amellett, hogy Szekszárdon miért pont csak olyan céget szerettek volna alkalmazni a munkára, amelynek az előző két évben legalább 380 millió forint bevétele volt LED-es közvilágítási megrendelésekből, és az előző öt évben volt legalább négy olyan egymást követő hete, amikor minimum 200 lámpát telepített hetente.

De ha mindez nem lett volna elég erős „Elios-barát” szűrő a kiírásban, a 2455 lámpára olyan részletes technikai paramétereket is előírtak, amelyek teljesen egybevágtak az Elios LED-lámpa beszállítója, a Tungsram-Schréder Zrt. termékeinek jellemzőivel.

A kulcsfigura, aki saját cégének alakította a pályát

Az OLAF jelentése számos helyen kitér a már említett Mancz Ivette szerepére. A pályázatok előkészítése idején Mancz volt az Elios – akkori nevén E-OS Zrt. – közvilágítási üzletágának vezetője.

Mancz Ivette ténykedése nem merült ki abban, hogy Horváth polgármesterrel folytatott telefonbeszélgetésen keresztül megnyugtató információkkal látta el a bizonytalankodó szekszárdi testületet arról, hogy az önkormányzatnak csak kis összeget kell áldoznia a projekt elindítására.

Az uniós nyomozás során az is bebizonyosodott, hogy az Elios üzletági vezetője az elvileg független pályázat-előkészítői munkák teljes spektrumán rajta tartotta a kezét.

Az OLAF rábukkant egy olyan Word-fájlra, amelyben 15 önkormányzat számára készült szerződés vázlata volt. A dokumentumot Mancz hozta létre.

Előkerült több olyan 2013-as email is, amelyet az előkészítéssel megbízott cégek, a Sistrade, az INS Kft. valamint a Tender-Network Zrt. küldtek egymásnak, de Mancz Ivette is a címzettek között volt.

Az már 2015 óta ismert volt, hogy a Sistrade ügyvezetője és tulajdonosa, Hamar Endre egy ideig Tiborczcal közösen – egy cégen keresztül – tulajdonos volt az Eliosban is, tehát személyesen érdekelt volt a bevételek növelésében. Most viszont olyan adatok kerültek elő, amelyek azt mutatják, hogy a Sistrade valóban meg is engedte, hogy az Elios vezető munkatársa a megjelenés előtt módosításokat végezzen az előkészített pályázati kiíráson.

Az OLAF-jelentés külön kiemeli, hogy 17 önkormányzat pályázati kiírásának sarkalatos részeinél találták meg Mancz Excel-fájlját. Az egyik ilyen rész éppen az volt, amellyel az utolsó pillanatban átírták a cikksorozatunk első részében említett belső megtérülési rátákat. (A képletben használt 50 ezer világított órát egyszerűen minden pályázatban kicserélték százezerre a pályázat beadása előtt. Mivel a valóságban ezeknek a lámpáknak az élettartama csak körülbelül 60 ezer óra, a pályázat beadásánál jelzett kapacitás 40 százaléka elvileg megmarad, hiába nem létezett sohasem.)

A magyar rendőrség 2016 nyarán lezárt nyomozása egyébként mindent rendben talált, nem jutott nyomára a cégek közötti együttműködésnek, vagyis kartellezésnek.

Jól volt polgármesternek, államtitkár lett

Szekszárd egykori polgármesteréből  az elmúlt hónapokban a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter, Kósa Lajos államtitkára lett. Horváth István karrierjét az sem törte meg, hogy az Elios-ügy mellett a Fidesz másik nagy botrányában, a trafikbotrányban is főszerep jutott neki.

2013-ban – egy szintén Hadházy Ákos által készített – hangfelvétel bizonyította, hogy a polgármester előre elmondta a Fidesz-frakció tagjainak, ki kaphat a városában trafikot. Bár a politikus utóbb azt állította, hogy a felvétel csak egy belső megbeszélést rögzített, a dohányboltpályázatokról ítélkező zsűri mégis pont azokat hozta ki trafiknyertesnek, akiket Horváth javasolt képviselőtársainak.

Horváth Istvánról a napokban derült ki a Népszava cikkéből, hogy jelenlegi főnökéhez hasonlóan az ő családja is rengeteg állami támogatást nyert állattartásra. A sertéshízlalással és szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó Bikácsi Agrár Kft., amit Horváth István angoltanár felesége alapított, az utóbbi pár évben összesen 390 millió forintot kapott.

Az agrármérnök végzettségű Horváth 2013 februárjában, éppen az Elios-pályázat idején lett miniszteri megbízott, a kormány sertésprogramjának felügyelője.

Kiemelt képünk a 24.hu montázsa, Tiborcz István látható rajta.