Tech

Kinek kell majd a Lidl-mobil?

Hamarosan nem csak az olcsó német mogyorós csokiért lehet majd a Lidlbe járni.

Az élelmiszerláncok közül elsőkét a Lidl lép piacra saját márkás mobilszolgáltatással, Blue Mobile néven. A háttérben a Magyar Telekom infrastruktúrája áll. Önálló SIM kártyákat és készülékes csomagokat egyaránt kínál, prepaid konstrukcióban.

A Lidl azt ígéri, lesz olyan szegmens, amelyben a legolcsóbb prepaid csomagot kínálják majd. Elsősorban kifejezetten a tinédzser (iskolás) rétegnek kínálhatnak jó ajánlatokat. A cég PR,vezetője, Tőzsér Judit elmondta, az induló szolgáltatásban nincs mobilinternet-csomagjuk, de szerepel a tervek közt, ahogyan a felső kategóriás készülékek forgalmazása is.

Összehasonlításul, a német Lidl a 9,95 eurós belépési díj után egységesen 0,09 centes, 27 forintos percdíjat számol a beszélgetésért hálózaton belül és kívül, valamint az SMS-ekért. Németországhoz hasonlóan nálunk is lesz egyszeri alapdíj.

“Lidli tune”

Mégis milyen piacra lép be, és mire számíthat? Egy tavalyi elemzés szerint a magyar előfizetők 82 százaléka soha nem váltott még szolgáltatót. A nagy eredményként elkönyvelt számhordozást egyértelműen nem szeretjük, nyilván annak körülményes volta miatt, így az előfizetők alig 6 százalék élt vele eddig.

A három nagy melletti próbálkozások sem túl meggyőzőek. A 2009-ben elindult magyar Postafon egyértelmű kudarc. A fő elv, az egyszerűség megjelent ugyan, csakhogy egyáltalán nem olcsón. A 39 Ft/SMS és 39 Ft/perc beszélgetési díjnál könnyen lehet jobbat találni. Plusz úgy tűnik, a megcélzott vidéki, idősebb lakosság sem olyan homogén, mint gondolták.


A hírek szerint egyébként szinte biztos, hogy a Lidl nem egyedüliként támad idén. A Tesco Mobile és az Auchan is levédette a mobilszolgáltatásnál szóba jöhető domainjeit. A Tesco a szomszédban már rendelkezik is tapasztalatokkal. A szlovák Tesco Mobile 2009 decemberében indult, és ott az O2 hálózatát használja. Nemes egyszerűséggel „árazási forradalmat” hirdettek tavaly, amikor 1 eurocentes percdíjat kínáltak, és valóban, hálózaton belül, az SMS-t pedig minden hálózatba 0,05 € áron kínálták. Ennek ellenére nagyjából pár tízezer ügyfelük lehet.

Még nyugaton se tudják

Franciaországban hozzánk hasonlóan három „igazi” hálózat van. Ezek boldog-boldogtalannak kiadják gebinbe a fölös frekvenciájukat. Mostanság a hipermarketek mellett a tévéadók, mint az M6 csatorna vagy az Universal film és zenei kiadó, illetőleg zenei rádió (NRJ) is mobilszolgáltatók lettek. A nagy verseny a minden irányba korlátlan hívásoknál van, amelyek nagyjából 60 euróba kerülnek.


Választékból jeles a francia piac.

A mobilhoz kapcsolódó érékesítési lánc nyugaton egyértelműen felbomlott, látható, hogy megjelentek a piaci szegmensekre fókuszáló vásárlói, vagy értékközösségeknek szóló mobilmárkák. A diszkontmobil az alacsony díjú szolgáltatásokkal harcol, az életstílusmobil a demográfiai jellemzők alapján fókuszál, a hirdetéssel finanszírozott mobil pedig hirdetések fogadásáért cserébe fix mennyiségű ingyenes percet és SMS-t kínál. Sőt, a helyzet mára odáig fajult, hogy vannak úgynevezett “white-label” szolgáltatók is, amelyek rendelkeznek megfelelő mennyiségű hálózati kontingenssel, amelyet bárkinek bérbeadnak, így akármelyik cég lehet mobilszolgáltató, amely késztetést érez.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik