Az egyezmény jogi keretet biztosít a fokozódó idegenforgalmi igényeknek, és a megváltozott szolgáltatási követelményeket kielégítő légijáratok indításához.
Csillag István az aláírást követő sajtótájékoztatón elmondta: a megállapodás alapján több légitársaság kijelölésére nyílik lehetőség. Az egyezmény tartalmazza a kijelölt légiközlekedési vállalatok kereskedelmi tevékenységére vonatkozó előírásokat, saját jegyeladásra ad módot, illetve szabályozza a repülés védelmével, a biztonsággal, a vámokkal, az adókkal, a közvetlen tranzitforgalommal, a viteldíjak megállapításával és a repülőterek használati díjaival kapcsolatos kérdéseket.
A megállapodás függeléke Bosznia-Hercegovina esetében Szarajevó, Tuzla, Mostar és Banja Luka városok repülőterein rögzít üzemelési lehetőséget. A függelék rendelkezései alapján a légiügyi hatóságok jóváhagyása esetén code-share-járatok üzemeltetésére is van mód.
Csillag István közölte: a tárgyalásokon szó esett a Bosznia számára fontos V/C páneurópai közlekedési folyosó Budapest-Szarajevó-Mostar-Plocse autópálya megépítésének szükségessége. Branko Drokics elmondta: Bosznia-Hercegovinának mintegy 330 kilométer új gyorsforgalmi utat kell kiépítenie rendkívül nehéz hegyi terepen.
A magyar-bosnyák kétoldalú árucsere-forgalom tavaly elérte a 306 millió dollárt, ami 63 millió dollárral több mint 2002-ben volt. A magyar export 283 millió dollár volt 2003-ban. Magyarország a balkáni stabilizációhoz való hozzájárulásként 2001 júniusától Bosznia-Hercgovinára is kiterjesztette a preferenciális vámelbánást. Ez több bosnyák termék, mint például kohászati féltermékek és bauxit magyarországi exportjának növekedéséhez vezetett. Magyar cégek 1994 és 2002 között mintegy 350 ezer dollár értékű beruházást hoztak létre Bosznia-Hercegovina területén.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
