Kecskemétnyi új szavazó jöhet a határon túlról

Mintha három és fél év alatt egy Kecskemét méretű város nőtt volna ki a földből – az ország nyolcadik legnagyobb települése, tele Fidesz-KDNP-szavazóval.

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint ha most vasárnap lenne a parlamenti választás, 299 472 magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgár adhatná le a voksát. 2014-ben még csak 193 793 volt közülük szavazásra jogosult.

A határon túli szavazók száma olyan ütemben emelkedett, hogy ellensúlyozta, sőt némileg túl is lépte a szavazókorú belföldi lakosok természetes fogyását. A belföldi lakóhellyel rendelkezők száma az előző választás óta 93 ezerrel lett kevesebb (8 047 769 főről 7 955 678-re csökkent). Ha tehát most lenne a választás, akkor a 2014-es 8 241 562 helyett összesen 8 255 150 állampolgár szavazhatna.

Nem véletlen a kormányzati elszántság és energia az állampolgárság kiterjesztésére, hiszen az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a határon túlról érkező szavazatok jelentős nyereséget jelentek a Fidesznek. Négy éve a névjegyzékbe felvett külhoniak kétharmada, több mint 128 ezer választó adott le érvényes szavazatot, és a voksok 95,5 százalékát a Fidesz-KDNP kapta.

Ha kétharmados szavazói hajlandóságot és hasonló arányú kormánypárti támogatást vesszünk alapul, akkor a Fidesz a 2018-as választáson az időközben elért növekedéssel együtt 200 ezer szavazatot söpörhet be a határon túliaktól.

Ez alacsony részvétel mellett 3-4 százalékkal dobhatja meg a kormánypártok belföldi listás eredményét, de a tavasszal esedékes választásig ennél sokkal kedvezőbbé is válhat számukra a helyzet.

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke nyáron Tusnádfürdőn arról számolt be, hogy a majd 300 ezres szám azokra vonatkozik, akik már fel is iratkoztak a választói névjegyzékbe. Az egyszerűsített honosításnak köszönhetően azonban valójában már több mint 550 ezer olyan nagykorú külhoni magyar állampolgár van, aki rendelkezik szavazati joggal (az új állampolgárok száma a tavaszi választásig várhatóan eléri az egymilliót, és körülbelül 65 százalékuk szavazókorú).

250 ezer ember esetében tehát csupán annyi hiányzik ahhoz, hogy részt vehessen a 2018-as levélszavazásban, hogy kérvényeznie kell a névjegyzékbe való felvételt.

Az ellenzéki pártok közül a határon túliak szavazati jogát csak a Demokratikus Koalíció ellenzi. Gyurcsány Ferenc kedden közölte: pártja aláírásgyűjtést indít annak érdekében, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, így nem viselik szavazatuk következményeit. A DK elnöke azt is hozzátette, a választások előtt öt hónappal nem látnak esélyt a választási törvény módosítására, az a céljuk, hogy a hatalom „meghallja az emberek szavát”.

(Kiemelt kép: MTI, Molnár Edvárd)