A Websense cég a „Felelős laptop-használat” című felmérése mutatja, hogy az európai vállalatok nem védik sem magukat, sem dolgozóikat az internetről érkező rejtett támadások ellen. A felmérésben résztvevő 500, laptopot használó európai alkalmazott nagy része jogi és gazdasági károkkal veszélyezteti cégét, emellett személyes adatait sem védi azok jogtalan megszerzésétől.
A vizsgált vállalatok több mint fele (55 százalék) engedélyezi az internet-használatot a laptopokon, viszont csak negyedük alkalmaz ennek ellenőrzésére tartalomszűrő rendszert.
A megkérdezettek 30 százaléka bízik benne, hogy az alkalmazottak tiszteletben tartják az írásos szabályokat. Az a tény azonban, hogy az alkalmazottak az intézmény zárt rendszerén kívül -„barangolás közben” – is letöltenek szoftvereket, azt jelenti, hogy a biztonsági szabályok haszontalanok, az üzleti és személyes adatokat a key-loggerek, betörők és jelszóhalászok ellen nem védi semmi.
Az alkalmazottak magas (86 százalékos) aránya ismerte el, hogy a munkahelyen kívül a munkához nem kapcsolódó szoftvereket is le szokott tölteni a céges laptopra.
Csupán tízből egy alkalmazott törődik azzal, hogy cégét megbüntethetik a szerzői jogok megsértéséért az illegális zene- vagy filmletöltések miatt – míg 15 százalék tart attól, hogy őt magát vonják felelősségre.
Meglepő módon, annak ellenére, hogy a felhasználók 42 százaléka elismeri a fájlcserélő hálózatok használatát, a felnőtteknek szóló illetve a hacker oldalak látogatását, 35 százalék úgy érzi, hogy a vállalat számítástechnikai osztálya felelős a laptop állapotáért, noha azt a dolgozó otthon is használja.
A felméréshez kapcsolódóan megemlítik, hogy 2002-ben Európában a távmunkások száma 80,6 millió volt. Az IDC elemzői szerint ez a szám 2007-re eléri a 99,3 milliót. Az informatikai igazgatóknak tehát mérlegelniük kell azt a terhet, amelyet a laptop-használóknak előírt – őket a munkájukban esetleg hátráltató – valamilyen biztonsági stratégia jelentene, mivel nem sétálhatnak el csak úgy ezek mellett a nyugtalanító tények mellett. Következésképp, azok a szervezetek, amelyek lehetővé teszik dolgozóik számára a mobil vagy távmunkát, kénytelenek valamilyen mobil biztonsági szabályrendszer megalkotására felkészülni.
