Egyre kevesebben vitatják, hogy mindenkinek foglalkoznia kell a nyugdíjas évek anyagi biztonságával, így egyre többen eszmélnek fel és kezdenek nézelődni a lehetőségek között. Szerencsére több olyan megtakarítási formát is elérünk, amelyek közvetlenül a nyugdíjra való takarékoskodást szolgálják és állami támogatással is járnak.
Azonban az egyes nyugdíjcélú megtakarítások között lévő különbségek hatalmasak lehetnek, és azt is le lehet szögezni, hogy mindegyiknek megvan az előnye és hátránya egyaránt.
És ugyan a nyugdíjcélú megtakarítási formák hosszú távú célokat szolgálnak, mégis sokak számára nagyon fontos lehet, hogy a félretett pénzhez milyen feltételek mellett lehet hozzájutni. Mivel nem egyszerű eligazodni a szabályok között, ezért a tisztánlátás végett a Bankmonitor.hu összefoglalta a legfontosabbakat.
Ilyen feltételek mellett vehető fel idő előtt a megtakarítás
Három nyugdíjcélú megtakarítási forma érhető el jelenleg hazánkban, melyek közös jellemzője, hogy a befizetések után 20 százalékos adójóváírást is igénybe vehetünk. A legtöbb ember számára valószínűleg a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár cseng ismerősen, de ezenkívül még a nyugdíj-előtakarékossági (NYESZ) számla is rendelkezésünkre áll.
Mielőtt bármelyik megtakarítást is választanánk, érdemes alaposan megnézni a feltételeket, mert az egyes megtakarítási formák között óriási különbségek lehetnek. Igaz ez mind a hozzáférhetőségre, mind a költségekre, és az egyéb paraméterekre.
A legnagyobb előnyt persze mindhárom esetben akkor tudjuk kiaknázni, ha elérjük a nyugdíjas kort, hiszen ilyenkor adómentesen tudunk hozzáférni a megtakarításokhoz. Ez érhető is, hiszen ezek a megtakarítások arra hivatottak, hogy az általuk biztosított előnyök valóban a nyugdíjas éveinket támogassák.
Ha mégis idő előtt kell a pénz
A nyugdíj-előtakarékossági számlánál (NYESZ) találkozunk a legkevesebb megkötéssel a hozzáférhetőség szempontjából és a költségek is itt a legalacsonyabbak. Viszont ez érthető is, hiszen egy speciális értékpapírszámláról van szó, azzal az eltéréssel, hogy állami adó-visszatérítés jár hozzá. Ebből az is következik, hogy értenünk kell a befektetésekhez, mivel az időskorra félretett pénzünk legkedvezőbb hozam melletti elhelyezésének kockázata a mi vállunkat nyomja.
Idő előtti kivétel esetén is adómentesen hozzájuthatunk a NYESZ-en lévő tőkéhez, viszont az igénybe vett adójóváírást 20 százalékkal növelve vissza kell fizetni. Ráadásul a hozam után ekkor is szükséges megfizetni a 30,34 százalékos sarcot (a 15 százalékos szja, és 22 százalékos eho 82 százalékát kell figyelembe venni).
Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál valamivel szigorúbbak a feltételek, és kicsit bonyolultabb is a rendszer. Tulajdonképpen csak a 10 éves várakozási idő után férünk a megtakarításhoz, ezután a hozamok már adómentesek, viszont a befizetett tőke még adózik (a tőke része az adó-visszatérítés is).
Azonban a tőke adózásába egy csavart is vittek, ugyanis minden befizetést külön vesznek figyelembe, ráadásul úgy, hogy a befizetés utáni 11-20. év között egyre csökken az adóalap, és csak a 21. évtől teljesen adómentessé válik az összeg. Ha például már kereken 30 éve vagyunk pénztártagok, akkor csak 10 év befizetései lesznek adómentesek, 10 év adózni fog, míg az utolsó 10 év befizetéseihez még nem férünk hozzá.
Az látszik, hogy a nyugdíjbiztosításoknál az önkéntes pénztárakhoz képest kevésbé árnyalt a kép, viszont a megtakarított pénz nagy része bánhatja a korai hozzáférést. Ugyan a befizetésünk nyugdíjas korunk előtt is kivehető adómentesen, viszont súlyos veszteséget szenvedhetünk el az ún. visszavásárlási táblázat miatt. Ráadásul az állami támogatást is 20 százalékkal növelten kell visszatéríteni.
Ha kíváncsi arra is, melyik megtakarítási formában gyűlhet össze a legtöbb pénz, és miért, akkor kattintson!
