Közélet

Kegyelem 3-as a magyar oktatásnak

bizonyítvány (bizonyítvány)
bizonyítvány (bizonyítvány)
Még lesújtóbb értékelést kapott az intézményi rendszer.

Közepesnél is gyengébbre értékelik az oktatás minőségét a magyarok. Ez derül ki a Magyar Nemzet birtokába jutott felmérésből. Az adatokat az iskolaigazgatók ismerik, ők egy Palkovics László államtitkár nevével fémjelzett, a köznevelési kerekasztal munkájáról tájékoztató diasorban kapták meg nemrég. Szeptemberben a magyarok a köznevelést átlagosan 2,72-ra értékelték, ami javulás volt áprilishoz viszonyítva, amikor 2,42-os „osztályzatot” adtak, amire az is hathatott, hogy abban a hónapban kétszer is sztrájkoltak a pedagógusok.

Ennél is lesújtóbb értékelést kapott az akkori Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik). A Klebelsberg Központtá avanzsált szervezet tevékenységére 54 százalék elégtelent, elégségest adott, 24,6 százalék közepest, 6,4 százalék jót.

A Klik munkájára a megkérdezettek 0 százaléka adott kiváló minősítést.

A nulla százalék negatív rekord, tavaly februárban még 2 százalék adott ötöst.

A kétharmad sem számított

Az Emmi adataiból az is kiderül, hogy a kormány annak ellenére adta át az iskolák működtetését az államnak, hogy ezzel a megkérdezettek kevesebb mint 32 százaléka értett egyet. Az emberek több mint fele gondolta úgy, hogy a jelenlegi rendszer túlterheli a tanárokat. 31,5 százalék szerint a pedagógusok terhe megfelelő, kevesebb mint 15 százaléka kevesellte a követelményeket. Több mint 83 százalék értett egyet azzal, hogy

a pedagógusok után most már más közalkalmazotti csoportnál lenne szükség béremelésre.

A lap emlékeztet rá, hogy a tanárok béremelésével ellentétben a kormányzat arról nem szívesen beszél, hogy már nem a minimálbérből számítják ki a pedagógusok bérét, így az idei nagymértékű minimálbér-emelés miatt csökkenhet a tanári fizetések értékállósága.

Gyakorlatiasabb közoktatást!

Azzal a gyakori kritikával, hogy túlterheltek a gyerekek 72,5 százalék értett egyet. 16 százalék volt elégedett a követelményekkel, kevesebb mint 8 százalék vélte úgy, hogy azok nem elég komolyak. Arra a kérdésre, hogy a diákok képességeit, készségeit kellene-e fejleszteni, vagy a műveltségüket, tudásanyagukat, az emberek kétharmada a kompetenciafejlesztést jelölte meg prioritásként és csaknem

91 százalék vélte úgy, gyakorlatiasabbnak kellene lennie a közoktatásnak.

Az Emmi kérdésére a válaszadók mintegy 60 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy túl sokan járnak gimnáziumba Magyarországon, ezért inkább a szakközépiskolákra (szeptembertől szakgimnáziumok) kellene helyezni a hangsúlyt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik