Élet-Stílus

Gyümölcslé és személyi kölcsön: így működik a reklámozás a celebeknél

Nem újdonság, hogy egyes márkák a hírességek követőszámát kihasználva reklámoznak, de míg a tévében vagy az újságokban feltüntetik, hogy fizetett hirdetést látunk, addig az Instagramon kevésbé.

Köszönöm XY cégnév!

– ha egy ilyen képaláírást látunk Instagramon, a fotón pedig egy híresség vagy blogger szorongat egy terméket, akkor ez egyet jelent azzal, hogy ingyen kapta “bemutatásért cserébe”. Míg régen kerek blogposztok születtek ezekről a cuccokról, addig manapság mindenki megelégszik azzal, ha a több ezer követős Instagram-profiloknak szentelődik neki egy-egy bejegyzés.

Mindenkinek szíve joga, hogy az adott közösségi oldalán mit művel,

a legnagyobb baj ezzel viszont az, hogy nem tudjuk, mi az, amit szívből ajánl valaki, és mi az, amit pénzért.

Ilyenkor a legtöbben azzal takaróznak, hogy csak olyat ajánlanak ellentételezésért cserébe, amit amúgy is bemutatnának, de azt már mindenkire rábízzuk, mennyire hisz ebben a védekezésben. Előfordulhat, hogy a posztoló nem kap pénzt a fotóért, hanem maga a termék az ajándék, de egyre többször van olyan is, hogy plusz pénz üti a markát akkor, ha a követő arcába nyomja a kapott cuccokat. Míg külföldön egyre inkább szabályozzák, hogy mikor és mit kell feltüntetni a szponzorált tartalmak mellett, addig itthon erre nincsen különösebben alkalmazható lépés.

Ez azt jelenti, hogy a blogger vagy a celeb értékrendjétől függ, hogy odaírja-e, hogy reklámot látunk vagy sem.

Egy korábbi cikkünkben beszélgettünk már dr. Hatházi Vera jogásszal erről. Ő akkor elmondta, bár a 2008. évi XLVII. (továbbiakban Fttv.) törvény tiltja a szerkesztői tartalomnak álcázott reklámokat, és minden ilyen kereskedelmi gyakorlatot automatikusan tisztességtelennek, tehát jogsértőnek tekint, más a helyzet azonban a különböző közösségimédia-felületeken saját profilok alatt, szintén valamilyen ellenszolgáltatásért cserébe közzétett posztokkal.

Mivel egy ilyen poszt nemigen tekinthető szerkesztői tartalomnak, a fent idézett jogszabályhelyet csak igen kiterjesztő értelmezés esetén lehetne alkalmazni erre az esetre. Megállapítható tehát, hogy ez egy olyan viszonylag új reklámozási forma, amelyre vonatkozóan konkrét jogi szabályozás, illetve hatósági gyakorlat még nem született.

– mondta dr. Hatházi.

Örök szerelem a miénk 👭😍❤ #mydaughter #molnarszofi #purelove #christmas #legyenhappyday #home

Szilvia Szilágyi Molnár (@sylviszilagyi) által közzétett fénykép, 2016. Dec 16., 10:57 PST

Cikkünk apropója egyébként az, hogy nemrég egyre több Instagram-fotón tűnt fel egy rostos üdítő, illetve egy bank személyi kölcsönének reklámja, és bár eleinte “spontán” posztoknak gondoltuk, az alattuk lévő közös hashtagből kiderült, hogy valamilyen szervezett dolog áll az egész mögött. A nyomok pedig a Post For Renthez vezettek.

A hirdető választ

Megkerestük a Post For Rentet is, hogy meséljenek nekünk arról, hogyan működik a rendszer. Ez jelenleg így néz ki:

  • ingyenesen regisztrál valaki, aki szeretne pénzt kapni azért, hogy különböző márkák termékeit/szolgáltatásait promózza (őket influencernek hívják),
  • létrehoz egy profilt, kitölti az adataival, illetve az Instagram, Facebook, stb. elérhetőségét,
  • majd választ egy fizetési módot.

Fontos, hogy a Post For Rent nem szűri az influencereket, illetve

a cégek maguk dönthetik el, hogy számukra ki érdekes hirdetési szempontból.

A vállalatoknak egyébként hasonlóan működik a regisztráció: létrehozzák a profiljukat, amit kitöltenek, majd az általuk meghatározott költségvetésből kampányokat hozhatnak létre, és kiválaszthatják, kivel akarnak együtt dolgozni.

Ezután a hirdető és az influencer megállapodnak az árban vagy akár abban is, hogy utóbbi terméket kap ellenszolgáltatásként.

Szerettük volna megtudni, milyen nagyságrendekről beszélünk a kompenzációt illetően, ez azonban üzleti titok.

Az oldal egyébként nemcsak a platformot biztosítja, de kezeli a kifizetéseket, segít a számlázásban, és akár bankkártyát is biztosít.

Kemeny dolog ez a karácsony de legalább mosolygok mert kicsit többet tudok költeni ajándékokra. 😁😁 #mosoly #elegans #hm #mkbbank

S z a b ó K r i s t ó f (@szabokristof09) által közzétett fénykép, 2016. Dec 20., 07:28 PST

Külföldön előttünk járnak

Az Amerikai Egyesült Államokban az 1914-ben alapított Federal Trade Commission (Szövetségi Kereskedelmi Bizottság, továbbiakban FTC) törvény keretében felügyeli az ilyen eseteket. De nemcsak az Instagramról van szó, a szervezet felszólalt az ellen is, hogy a divatszerkesztők úgy írnak elvileg semleges véleményt egy kollekcióról, hogy az utazásukat és az ötcsillagos szállásukat is a divatház állja.

Az FTC ajánlása elég világos: szerintük ha egy posztért valakit kompenzáltak, és (emiatt) az hajlamos megtéveszteni a követők jelentős kisebbségét, akkor azt az illetőnek el kell látnia az #Ad vagy #Sponsored (magyarul hirdetés vagy szponzorált) címkék valamelyikével.

Akkor is egyébként, ha bőven akadnak olyanok, akik tudják, hogyan működnek az ilyen és ehhez hasonló bejegyzések. A törvény szerint ugyanakkor azt is tisztázni kell, milyen kapcsolatban áll a posztoló és a fotón látható terméket vagy szolgáltatást (például sajtóutakat) nyújtó cég.

Apró érdekesség

Érdemes egyébként Instagramon megnézni, milyen okosan dugják el (vagy nem) a celebek és a bloggerek a fotón a termékeket és a szolgáltatásokat, illetve a hashtageket: a gyümölcslé ugye nem feltűnő egy nappaliban, utóbbi mellett viszont többen azzal kampányoltak (valószínűleg a megegyezés értelmében), hogy a személyi kölcsön segítségével többet költhetnek majd karácsonyi ajándékra.

 

Fejléckép: Instagram / @fiftypairsofshoes

Ajánlott videó

Olvasói sztorik