Az orosz-ukrán háború óta az Európai Unió keleti határvidéke példátlan méretű és intenzitású ún. „hibrid háború” színtere. A kelet-ukrajnai harctéren kívül olyan műveletek zajlanak a kibertérben is, melyek aktívan befolyásolni, sőt destabilizálni igyekeznek propaganda, dezinformáció és ügynökök révén az európai közvéleményt a Kreml számára fontos ügyek mentén. Az elmúlt hónapban ezek közül a hazai közvélemény számára a legkirívóbb példa 1956-nak, mint „az első színes forradalomnak” az orosz átértelmezése, a Ribbentrop-Molotov paktum tagadásával egyidejűleg.
„Nácik”Donbaszban, ahogy 1956 Magyarországán
Az elmúlt hónapban az orosz propaganda-oldalak folytatták az épp felálló Trump-adminisztráció tesztelését az ukrán hadszíntéren, amennyiben vad írásokat jelentettek meg a kelet-európai oroszbarát portálokon a 2013. november 21-én indult majdani forradalom évfordulója után.
Ehhez kapcsolódóan az Orosz Hírek magyar nyelvű dezinformációs oldal nemes egyszerűséggel az ukrán forradalmat az 1956-os forradalommal állította párhuzamba – nyilván ezzel is adózva a kivégzett magyar ellenállók emlékének – amennyiben az orosz értelmezés szerint 1956-ban szintén „fasiszta rohamosztagosok” végezték el a felbujtó külföldi titkosszolgálatok számára a piszkos munkát.
A propaganda szerint az ukrán nácikat a jelenlegi kormányzat is aktívan támogatja, az ukrán vezetés állítólag azért tartja vissza a kelet-ukrajnai, a szeparatisták ellenőrzése alatt álló, területeken élők nyugdíját, hogy abból a Donbaszban harcoló fasisztákat támogassa.
Az orosz információs hadviselés láthatóan a konfliktus további eszkalálódására számít vagy azt készíti elő a frontvonalról szóló részletes „tudósításaiban”. A szeparatisták állítása szerint az ukrán fél katonai eszközöket (katonai egységeket, tankokat, nehéztüzérséget) koncentrál a harcokhoz közel, másrészt a Donbasz a leghevesebb tüzérségi támadást kellett elviselje 2015 januárja óta. A dezinformációs cikkek csattanója az ukrán és nyugati politikusokat tesztelő legkevésbé sem burkolt üzenet: a „Donyecki Nép Köztársaság” ugyan betartja a minszki fegyverszüneti megállapodást, azonban
fenntartja magának a jogot, hogy elfojtsa azokat az ellenséges ütegeket, amelyek tömeges támadásokat intéznek a békés, lakott települések ellen.
Az Európai Parlament elfojtja a médiaszabadságot
Ahogy az 1956-os magyar szabadságharc lehet náci, úgy Oroszország is lehet a sajtószabadság bajnoka. Ez látszik az orosz propaganda világában annak kapcsán, hogy a hibrid háborúra rendkívül későn ébredő európai döntéshozók, köztük az Európai Parlament 2016 novemberben fogadott el egy határozatot a külföldi, Oroszország, Iszlám Állam stb., által folytatott dezinformáció és propaganda ellen. Ugyan a határozat nem rendelkezik kötelező jelleggel és csupán a következetesen hamis információkat terjesztő médiumok ellen hirdet fellépést, az oroszbarát kommunikáció rögtön az európai szólásszabadság végével riogat.
Putyin elnök egyenesen a nyugati demokrácia „leépülésétől” tart a határozat fényében, és nem tűri Oroszország kioktatását demokráciából. A Hídfő az orosz állami médiának a globális információs térbe való betörését méltatja, amely többpólusú információszabadságot hozott létre. A liberális hírértelmezések azonban tűrik el a konkurenciát, ezért az alternatív vélemények elfojtására törekszenek a „propaganda” minősítésével.
Az orosz propaganda vagy orosz állami csatornák szólás- vagy sajtószabadságra való folyamatos hivatkozása, a nyugati médiumok lejáratása azonban azért rendkívül visszás, mivel Putyin Oroszországában az újságírók fokozott veszélynek vannak kitéve. 2000 óta közel 90 újságíró követett el öngyilkosságot vagy vált gyilkosság áldozatává – köztük is a legmegrázóbb az ismert ellenzéki újságírónő, Anna Politkovszkaja 2006-os elrablása és meggyilkolása. Az orosz „szólásszabadság” nevében pedig nemcsak a feminista-punk Pussy Riot tagjai látogattak el munka- (mai nevén javító-nevelő) táborba, hanem sarkköri jakutszki börtönben raboskodik -24-fokban a Krím-elcsatolását ellenző ukrán dokumentum-filmes, OlegSzencov – akit nem mellesleg meg is kínoztak őrei.
(Political Capital)
