A 2016 októberében készíttetett felmérésben azt vizsgálták, hogyan vélekednek a magyarok a kötelező szülőtartással kapcsolatos jogszabályról, illetve reális opcióként tekintenek-e az idősotthonokra hozzátartozóik, illetve saját maguk későbbi ellátása kapcsán.
Szülőtartás – csak ha megérdemlik
A felmérés eredménye szerint a válaszadók többsége (56 százaléka) – egyetért a kötelező szülőtartásról szóló – nyáron elfogadott, jelenleg újabb módosítás előtt álló jogszabály lényegével, azonban azt feltételekhez kötné: 47 százalékuk csak akkor érzi a kötelező szülőtartást jogosnak, amennyiben a szülő megfelelően nevelte a gyermekét. (Megjegyzés: a jogszabályban van úgynevezett érdemtelenségi passzus, ami kizárja a kötelező szülőtartást. Szóval ez az óhaj elméletileg törvényileg biztosított.)
A válaszok alapján a jobb jövedelmi helyzetben lévők (A, B és C1) körében elfogadottabb a jogszabály – 58 százalék –, mint a C2, D és E ESOMAR státuszú válaszadók körében (55 százalék).
Az otthonok is perelhetnek
A szociális ellátásokról szóló törvény október végén benyújtott jogszabály-módosítási tervezete szerint nemcsak a rászoruló szülő, hanem az a magánszemély vagy intézmény is követelhet a jövőben költségtérítést, amely a felnőttkorú gyermek helyett gondoskodik a rászoruló idős szülőről. (Megjegyzés: ezt a Ptk. már júliustól előírja, azóta már él, hogy az idősotthonok vagy pl. az ellátást végző szomszédok perelhetik az utódokat tartásdíjért.)
Az ellátott gyermeke tehát köteles (lesz) fizetni a szülei ellátásának díját a bentlakásos intézménynek, ha a szülő nem rendelkezik jelentős pénz- vagy ingatlanvagyonnal, és a nyugdíja nem fedezi az ellátása költségeit.
Szóba jöhet-e az idősotthon? Az attól függ!
Mindez annak fényében érdekes, hogy a kutatás szerint a megkérdezettek mindössze 4 százaléka helyezné el idősotthonban hozzátartozóit, 66 százalékuk pedig egyáltalán nem gondolkodik ezen. Az idősotthoni elhelyezés iránti hajlandóság a vidéki városokban a legalacsonyabb, ott a válaszadók 71 százaléka egyáltalán nem gondolkodik hozzátartozói otthonban való elhelyezésén.
Más a helyzet azonban, ha saját magunk jövőbeli ellátásáról van szó: a válaszadók 10 százaléka nagyon is elképzelhetőnek, 52 százalékuk pedig lehetségesnek tartja, hogy idős korában szükség esetén bentlakásos otthonba költözzön.
A költségek felét sem fedezik a díjak
A 4Life Direct szerint ennek ellenére az elmúlt években folyamatosan nőtt az időskorúak számára tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben ellátottak száma, a cég szerint az idősek ellátása így egyre komolyabb finanszírozási terhet jelent a fenntartóknak. A Központi Statisztika Hivatal adatai alapján 2008-ban 49 ezer, 2015-ben már 54 ezer főt láttak el időskorúak otthonában vagy az átmeneti elhelyezést nyújtó időskorúak gondozóházaiban.
Az intézmények 56 százaléka állami vagy önkormányzati, 20 százaléka civil vagy non-profit, 23 százaléka pedig egyházi fenntartású volt. 2013-ban a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények éves működési költségeinek (158 milliárd forint) mindössze 41 százalékát fedezték a befolyt térítési díjak. Az intézményekben akkor éves szinten összesen 91 ezer főt láttak el, 58 százalékukat idősotthonokban.