Egy kormányzati kimutatás szerint nem terhelné meg a jövő évi költségvetést a minimálbér emelése és a járulékcsökkentés – írja a Magyar Idők. Az emelésből befolyó többletet visszaosztanák közteherviselés formájában a munkaadóknak.
Alapból 2017-ben 330 milliárd, 2018-ban pedig 500 milliárd forintos kiesést okozna, ha 27-ről 21 százalékra csökkentenék a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adót. De a béremelésből befolyó 180, majd 270 milliárd tompítani a kiesést, ergo a cégek járulékcsökkentési forrása lenne a bérfejlesztés.
50 és 70 milliárd megy majd el a béremelésekre a közszférában, a gyedre és táppénzre 40, illetve 50 milliárd megy, miközben 50 és 70 milliárdnyi fogyasztási és áfabevétellel számolnak. Élénkül a munkaerőpiac, ez is jó lesz a költsétgvetésnek, évente 55 milliárd forint maradhat a közfoglalkoztatottakon való spórolás miatt a büdzsében.
Aztán akár folytatódhat is a járulékcsökkentés évi 2 százalékkal. Ami jó hír lehet, hogyha megvalósul a csökkentés, akkor az adóék is visszaesne (ez az adóteher bérköltségen belüli aránya) 48,2-ről 41-9 százalékra. Ezzel kerülnénk egy szintre a visegrádi országokkal. A Napi.hu szerint azonban egyoldalú a fent felsorolt sok adat, ami egy ún. kormányzati kimutatásból származik, miközben hatástanulmányról még nem is tudni a témában.
A Világgazdaságba Bod Péter Ákos volt MNB-elnök is írt egyet a témában, aki arra emlékeztet, már az első Orbán-kormány idején volt egy nagy minimálbér-emelés, és ott se sok háttérszámítást végeztek. Bod szerint a kkv-knál, főleg a nagy bérhányadú, nem túl magas nyereségrátájú cégeknél okozhat ez gondot. A nagyvállalatoknál ugyanis kevés a minimálbéres, így könnyebben kigazdálkodják az emelést. Tehát:
Ha a politika a csődöket el akarja kerülni, újabb célzott támogatásra lehet szükség
