Bár jelenleg nem tervezik, hogy a BILI a jövő Mars-expedícióinak résztvevője legyen, Blagojević mégis úgy gondolja, megfelelő anyagi támogatás mellett a szerkezet öt éven belül készen állna a kalandra. És hogy ez miért is lenne fontos? A szakértő szerint azért, mert a lézerrel ellátott eszköz alkalmas a vörös bolygón található élet felkutatására.
A tudós természetesen nem hiszi, hogy nagy esély lenne élő organizmusok nyomára bukkanni. Amennyiben viszont az élet egykor jelen volt a Marson, annak jelei még mindig a felszínen lehetnek.
Ezek azok a biológiai jelző molekulák, melyeket az eszköz képes lesz felismerni
– tette hozzá Blagojević.
A BILI két ultraibolya lézersugár segítségével vizsgálná a bolygón található port és gázt. A fény energiájára a keringő részecskék vagy rezonálással, vagy fluoreszkálással válaszolnak, a reakciók azonban minden molekula esetében igen eltérőek. Ezt az egyediséget a részecskék méretével kombinálva a szerkezet képes felismerni az egyszerűbb szerves molekulákat, és ily módon az egykori élet nyomait is kimutathatja.
Igaz, hogy a BILI nem a legpontosabb szerkezet az organizmusok kutatására, Blagojević szerint mégis a robot mellett szól, hogy viszonylag gyorsan fésülhet át nagyobb területeket. Míg egy marsjáró meglehetősen lassan gyűjti be, illetve elemzi az adatokat, addig a BILI lézerével szinte azonnal meghatározhatja, hogy van-e a vizsgált környezetben valamilyen biológiai szempontból fontos anyag. A terv éppen ezért az, hogy az eszköz csak előzetes, gyors analizálást folytatna, az ígéretes helyeken pedig komolyabb kutatások is zajlanának, más, pontosabb szerkezetek bevonásával.
Még egy fontos érv támasztja alá a BILI fontosságát. Mivel a hatótávolsága több száz méter, adott esetben olyan területeket is elemezhet, melyeket a marsjárók képtelenek megközelíteni – ilyenek például azok a lejtőkön található területek, melyek a bolygó meleg évszaka alatt sós vizet szivárogtatnak magukból.
Az idén nyáron zajló tesztek során a szerkezet képes volt különbséget tenni az élet szempontjából fontos, és irreleváns molekulák közt. Ha Blagojevićnak igaza van, a BILI a Marson is hasonlóan jól működhetne.
A NASA következő marsjárója 2020-ban indul, a szakember viszont úgy gondolja, az addig hátralévő idő nem elég a BILI felkészítésére. Ami a 2020. utáni időszakot illeti: egyelőre nincs terv újabb expedíció elindítására – elsősorban azért, mert a NASA kutatói még nem ültek össze megvitatni a következő évtizedre vonatkozó terveket. A Mars iránti érdeklődés miatt azonban minden bizonnyal a 2020-as években is lesznek programok a bolygó kutatására. Könnyen elképzelhető, hogy ezekben a projektekben a BILI-nek is komoly szerep jut majd.
(Via: Popular Science)
