Belföld

“A 20. század magyar szellemi életének utolsó képviselője távozott” – Csoóri Sándorra emlékeznek

Csoóri Sándor azt a magyar embert személyesítette meg, amilyenek mi is szerettünk volna lenni: a holnaplátót. Halálával a magyar szellemi élet Illyés Gyulával kezdődött huszadik századi sorának utolsó képviselője távozott – mondta a kora hajnalban elhunyt alkotóra emlékezve hétfőn Duray Miklós felvidéki közíró és politikus.

Hátborzongva vártuk már hónapok óta a hírt, hogy Csoóri Sándor befejezi földi pályafutását. Most már szomorúan és a kilátástalanság ködében tapogatózva mondhatjuk: megszűnt a földi léte a magyar szellemi élet Illyés Gyulával kezdődött 20. századi sorának utolsó képviselőjének is

– mutatott rá Duray Miklós, aki az elhunytban pályatársat, barátot és harcostársat veszített el.

Elmondta: Csoóri Sándort Pozsonyban már a rendszerváltozás előtt eszményeik élő megtestesítőjeként fogadták, “mert a nemzet szellemiekben lehetséges meglényegülésének tiszta alakja volt, egy felszabadult ember, aki köntörfalazás nélkül fejezte ki gondolatait, a kommunista rendszer erkölcsöt züllesztő és értékeket romboló handabandázása közepette is”.

Duray szerint az író halála után fel kell tenni a kérdést: felépül-e egy olyan új nemzedék, amely követheti a huszadik századi nagyokat.

Biztosan bekövetkezik, lehet, hogy első sarját már bölcsőben ringatják, talán a közelünkben. Addig azonban ne nyugodj békében, míg nem győződsz meg arról, hogy él és dolgozik a folyamatosság

– üzente elhunyt barátjának a felvidéki író, utalva Csoóri Sándor életművének egyik fő üzenetére, a Kárpát-medencében és a nemzetben gondolkodásra.

Csoóri Sándor a puha diktatúra évtizedeiben felmérhetetlenül sokat tett a magyarságért határon belül és kívül egyaránt – hangsúlyozta az MTI-nek Jókai Anna Kossuth-nagydíjas magyar írónő a hétfő kora hajnalban elhunyt alkotóra emlékezve.

A rendszerváltás eseményei az ő működése nélkül elképzelhetetlenek, mégis sok csalódás érte

– fűzte hozzá Jókai Anna. Mint fogalmazott, Csoóri Sándor “nem homo politicus volt, hanem az eszmék, a nagy érzelmek embere. Költő, akinek egyes nézeteivel nem vitáztak, hanem hosszú vesszőfutásra ítélték a 90-es évek elején”.

Csoda, hogy talpon maradt és hanyatló erejével próbált azután is segíteni

– jegyezte meg az írónő, akinek meggyőződése, hogy a “magyarság, a magyar irodalmi élet tartozik Csoóri Sándornak pályaképe átfogó, higgadt és szeretetteljes felrajzolásával”.

Csoóri Sándort életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után érte a halál hétfő kora hajnalban. Az alkotót a kormány saját halottjának tekinti.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik