2016. május–júliusban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 372 ezer fő volt, 148 ezer fővel (3,5 százalékkal) több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 66,9 százalékra emelkedett, a nők foglalkoztatási mutatója valamivel nagyobb mértékben javult – jelentette a KSH.
- A foglalkoztatottak közül 4 millió 332 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,7 százalékponttal 66,9 százalékra emelkedett.
- A 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 3,0 százalékkal 2 millió 345 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,6 százalékponttal 73,2 százalékra nőtt. A 15–64 éves női foglalkoztatottak száma 3,9 százalékkal 1 millió 987 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,9 százalékponttal 60,6 százalékra javult.
- A 15–24 éves foglalkoztatottak létszáma 305 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,9 százalékponttal 28,5 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves), valamint az idősebb (55–64 éves) foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,7 százalékponttal 82,6 százalékra, utóbbiaké 4,7 százalékponttal 50,2 százalékra.
- A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,7 százalékponttal 71,8 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 78,8, a nőknél 65,0%.
Munkanélküliség
Ugyanebben az három hónapban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 78 ezer fővel 228 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,8 százalékponttal 5,0 százalékra csökkent. A nőket alacsonyabb szintű munkanélküliség jellemezte, esetükben a javulás is nagyobb mértékű volt.
- A 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 32 ezer fővel 126 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,4 százalékponttal 5,1 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 46 ezer fővel 102 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 2,3 százalékponttal 4,8 százalékra mérséklődött.
- A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 4,9 százalékponttal 12,8 százalékra csökkent, de a munkanélküliek közel ötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki.
- A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 1,5 százalékponttal 4,5 százalékra, míg az utóbbiaké 1,9 százalékponttal 3,7 százalékra.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint 2016. július végén a nyilvántartott álláskeresők létszáma 19,3 százalékkal 292 ezer főre csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
Elemzők: minden eddiginél jobbak a munkaerő-piaci mutatók
A munkanélküliségi és a foglalkoztatási ráta is rekordot döntött, és az aktivitási ráta is emelkedett május-júliusban – emelték ki az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH keddi adatismertetése után.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek rámutatott: Magyarországon még soha nem volt ilyen alacsony, 230 ezernél is kevesebb a munkanélküliek száma. Ürmössy Gergely, az Erste Bank makrogazdasági elemzője hangsúlyozta: az aktivitási ráta emelkedése azt mutatja, hogy egyre többen jelennek meg a munkaerőpiacon.
A szakértő becslése szerint az éves munkanélküliségi ráta 5,4 százalék lehet, jövőre folytatódhat a csökkenő tendencia és átlagosan 5 százalékosra mérséklődhet.
NGM: 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 óta
Az elmúlt hat évben több mint 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és 5 százalékra csökkent a munkanélküliség, de van még tartalék, 250 ezren várnak munkára – mondta Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár a friss statisztikai adatokra reagálva kedden az M1 aktuális csatornán.
Hozzátette, a vendéglátás, mezőgazdaság, informatika, feldolgozóipar is keresi a munkavállalókat, ezt az igényt kell kielégíteni megfelelő képzéssel, orientálással. Az elmúlt időszakban már látható volt, hogy verseny alakult ki a piacon a szakképzett munkaerőért, amit az is mutat, hogy lassan három éve jelentősen emelkednek a reálbérek Magyarországon – tette hozzá.
Hangsúlyozta, mindenkinek, a munkavállalóknak, a munkaadóknak és a kormánynak is az az érdeke, hogy továbbra is jelentős mértékben nőjön a foglalkoztatottak száma. A képzések, foglalkoztatás-politikai eszközök segítségével tudnak újabb munkavállalókat a munkaerőpiacra terelni – mondta.
Csúcs
A Nemzetgazdasági Minisztériumnak az adatközlést követően kiadott kommentárja kiemelte, hogy a foglalkoztatottak száma újabb csúcsot döntött, az 5 százalékos munkanélküliségi ráta pedig olyan alacsony, amilyet a rendszerváltás óta még nem mértek az országban.
A versenyszféra folyamatos bővülésének, a munkát terhelő adók csökkentésének és a munkahelyvédelmi akciónak köszönhetően töretlenül emelkedik a foglalkoztatottság Magyarországon, ami a költségvetés bevételeinek alakulására és a háztartások fogyasztására is kedvező hatással van – hangsúlyozta az NGM.
MSZP – nem úgy van az!
Több mint 600 ezerrel nőtt a külföldön foglalkoztatottak száma – reagált az NGM-államtitkár nyilatkozatára az MSZP.
Emlékeztettek, hogy Ehhez képest hat év alatt gyakorlatilag csak a közfoglalkoztatásban és a munkaügyi statisztikákban hozott létre munkahelyeket – kommentáltak a szocialisták.
Az Orbán-kormány a legóvatosabb becslések szerint is több százezres nagyságrendben növelte a külföldön dolgozó magyarok számát: az elmúlt évek bér- és adópolitikája miatt Budapest után ma London a második legnagyobb magyar város – jegyezték meg.
Fideszes rekontra
Ezt persze a kormánypárt sem hagyta ennyiben, közölte: az MSZP megduplázta, a kormánypárt kevesebb, mint felére csökkentette a munkanélküliséget. A Fidesz-frakció azt írta, hogy a szocialisták kormányzása idején, még aki dolgozott, az se jutott előre a sorozatos adóemelések és megszorítások miatt.
A polgári kormányzás kezdete óta 12 százalékról 5 százalékra csökkent a munkanélküliség és a dolgozókat adócsökkentésekkel, béremelésekkel segítik. Kevesebb, mint felére csökkentették a szja-t, visszaállították és évről évre bővítik a családi adókedvezményt, és béremelést indítottak egyebek mellett az egészségügyi dolgozóknak, a katonáknak, rendőröknek, pedagógusoknak, bölcsődei, felsőoktatási és a kormányhivatali dolgozóknak – tették hozzá.
