Vivien 2 éve él Budapesten. Vendégmunkás. Egy kárpátaljai faluból jött, ahol – ahogy meséli – tavaly nyáron még menekültek is jártak. Ketten, mert eltévedtek. Takarításból él, kézről kézre adják az ismerősök. Az anyukája és a nagynénje után érkezett, pont úgy, ahogyan sokan messzebbről, a jobb élet reményében. Neki viszont van egy hatalmas előnye: beszél magyarul. Igaz, csak magyarul, mert a faluban ahol élt, magyar volt az iskola, és mivel mindenki magyar, még ukránul sem tud.
Ezért volt egyértelmű, hogy Budapestre jövök. Otthon nincs munka, és borzalmasan alacsonyak a fizetések. Gondolkodtam, hogy ha megkapom az állampolgárságot, akkor továbbmegyek nyugatra, csak nem igazán tudok angolul, a németet meg egyáltalán nem értem.
Ezért a 25 éves lány most Pesten próbálkozik.
Gyula 4 éve jött Budapestre, Marosvásárhelyről. Egy kisboltban dolgozik a belvárosban.
Sok barátom elment otthonról, gondoltam, én is szerencsét próbálok. Csak Pestig jöttem, mert itt tulajdonképpen otthon vagyok.
A 23 éves fiatalember azt meséli, hogy a korábbi iskolatársainak java már Franciaországban és Spanyolországban van. Ő is csak azért nem megy utánuk, mert a magyaron és a románon kívül nem beszél semmilyen nyelvet.
Otthon sokan tanulnak franciát, mert a román mellett az nem olyan nehéz. Nekem nem igazán sikerült. Jó, nem lehet eladni, de azért nem mondanám, hogy beszélek.
Hiány van
És egyelőre ők jönnek csak. Szakképzett, nyelveket beszélő határon túli magyar nem igazán akar nálunk elhelyezkedni. Pedig a magyar gazdaságnak most komoly szüksége lenne plusz munkaerőre. De miközben rövidesen népszavazás lesz másfél ezer menekültről, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint 100-200 ezer ember hiányzik a magyar munkaerőpiacról. Még úgy is, hogy 350 ezer magyarnak tartósan nincs munkája évek óta. De tavaly alig több, mint 16 ezer külföldi vállalt nálunk munkát. És ha hozzászámoljuk, hogy tavaly összesen 5245 munkavállalási engedélyt adtak ki külföldieknek, akkor azért ijedhet meg jobban mindenki, mert ezzel párhuzamosan csak Ausztriába 8600 magyar ment dolgozni a magasabb fizetés reményében. Közben pedig nemcsak Ausztria, hanem a szlovákok is ránk vernek.
Jöhetnek a külföldiek
A megoldás csak a külföldi munkavállalók becserkészése lenne. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig támogatja is a javaslatot. Sőt, a miniszter fontos feladatnak nevezte, hogy megoldják az érkező munkaerő elhelyezését is. Jövőre ezért adókedvezményekkel támogatja a kormány a cégek lakhatásra fordított kiadásait. Ezzel szemben Lázár János a július 14-i Kormányinfón úgy fogalmazott, hogy csak azután lehet szó külföldiekről, ha megvalósult Magyarországon a teljes foglalkoztatás. És akkor is csak olyan külföldiekről, akik tulajdonképpen magyarok. Mint Vivien és Gyula.
Vagy mégsem
Hogy mekkora lehet a zavar a kormányban egy menekültellenes kampány közepén, jól mutatja, hogy néhány napja Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár mondott ellent a miniszterelnöki hivatalt vezető Lázárnak. Szél Bernadett írásbeli kérdésére küldte az államtitkár az alábbi választ:
A kormány hosszú távú célja változatlanul a dolgozni akaró, állástalan magyar emberek foglalkoztatásának elősegítése, amelynek legfontosabb eszköze az átképzési és szakképzési programok biztosítása. A munkaerőpiac gyors szerkezeti változásának kezelése azonban rövid távú, átmeneti intézkedéseket is igényel. Ennek egyik formája lehet a külföldi munkaerő célzott foglalkoztatása a hiányszakmákban.
Régen rossz, ha most állnak neki
Szél Bernadett szerint régen rossz, ha a kormány most kezd el kapkodni. Az LMP társelnöke szerint egyértelmű beismerés Cseresnyés Péter államtitkár neki írott válasza, de szerinte nincs csodafegyver a munkaerőhiányra. A párt eddig két törvénytervezetet adott be, amely orvosolhatná a problémát.
Legfontosabb a munkára rakódó terhek csökkentése. Az unióban jelenleg Magyarország a második, ahol a legmagasabb a munkára rakódó terhek nagysága. Csak a belgáknál van magasabb adó- és járulékfizetési kötelezettség.
Szél szerint nagyon fontos lenne a közszféra béremelését rendezni, hiszen az rögtön végigpörögne a gazdaságon.
A kormány aránytalanul támogatja a multinacionális vállalatokat. Már nemcsak 5 milliót ad a kormány egy munkahely megteremtésére, hanem már sok esetben akár 30 milliót is. A kis- és középvállalkozásokat kell helyzetbe hozni.
MTI / Mohai Balázs
És a miből?-re is van válaszuk
Szél szerint 100 milliárdok mennek el olyan kiadásokra, amelyre láthatóan nincs szüksége az országnak és nem is engedheti meg magának.
Paks II, Hauszmann-terv, Városliget projekt, a miniszterelnök Várba költöztetése, és még sorolhatnám. A magyar költségvetésben rengeteg pénz van, csak ostoba módon költik el.
A legjobb persze az lenne, ha a legoptimistább becslések szerint is félmillió kivándorolt magyar visszajönne.
