A választásokon győztes Tisza Párt programja és kommunikációja alapján az euró bevezetéséhez szükséges feltételek 2030-as elérését tűzte ki célul. Az euró tervezett bevezetéséről Magyar Péter is beszélt hétfőn tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján. A célkitűzést a GKI vizsgálta meg – szakértőik szerint kiemelt figyelmet igényelnek a bevezetés feltételei, illetve annak gazdasági hatásai, a sikeres bevezetés tényezői. Emlékeztettek rá, hogy az Eurobarometer 2025-ös felmérése szerint a magyar lakosság 75 százaléka teljes mértékben támogatja az euró bevezetését, azonban a válaszadók 72 százaléka úgy gondolja, hogy nem állunk készen a bevezetésre. A lakosság értékelése szerintük reális, ugyanis az euróövezethez való csatlakozás maastrichti kritériumai alapján az elmúlt években távolodtunk a valutaövezethez való csatlakozási lehetőségtől – állapították meg.
A euróbevezetés öt fő kritériuma
A kritériumok a következők:
- Árstabilitás: az inflációs ráta nem haladhatja meg 1,5 százalékpontnál többel a három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam átlagát.
- Államháztartási hiány: a költségvetési hiány nem lehet több a GDP 3 százalékánál.
- Államadósság/GDP-arány: az államadósságnak főszabály szerint közelítenie kell a GDP 60 százalékához (ha azt meghaladja).
- Hosszú távú kamatlábak: a hosszú távú hitelek kamata legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagország átlagos hitelkamatánál. Ezt a mutatót az Európai Központi Bank (EKB) a hosszú távú (10 éves vagy azt megközelítő) állampapírok éves hozamával közelíti.
- Árfolyam-stabilitás: legalább két évet kell eltölteni az ERM II. rendszerben, amely egy fix értéken rögzíti a forint-euró árfolyamot, amelytől csak +/- 15 százalékkal térhet el az árfolyam.
Hogyan áll Magyarország az euróbevezetési kritériumokkal?
Ami az árstabilitást illeti, a magyar fogyasztói árindex 2025-ben 4,4% volt. Az Európai Unió három legalacsonyabb mutatójával rendelkező tagállamának – Ciprus (0,8%), Franciaország (0,9%) és Olaszország (1,6%) – átlaga 1,1 százalékot tett ki. Mindezek alapján az árstabilitási kritérium 2,6 százalékos referenciaértékét – a kormányzati beavatkozások (pl. rezsicsökkentés, hatósági árak) ellenére – jelentős mértékben meghaladta a hazai infláció.
A hosszú távú kamatszintek Magyarországon továbbra is kiemelkedően magas értékeket mutatnak az Európai Unión belül. Az EKB adatai alapján a hosszú távú hitelek kamata hazánkban átlagosan 6,9% volt 2025-ben. Mivel az EKB adatbázisa szerinti a 2025-ös évre vonatkozó referenciaérték 4,8% lenne, Magyarország ezen a téren sem felelt meg a követelményeknek. Bár a választásokat követően jelentős hozamcsökkenés ment végbe, jelenleg 6,1 százalékos a 10 éves hozamszint.
A GDP-arányos államháztartási hiány az előzetes adatok alapján 4,7% volt 2025-ben. A magyar költségvetés 2020 óta nem tudta a 3 százalékos küszöbérték alá szorítani a deficitet, és ez 2026-ban sem várható. A GKI várakozása alapján az államháztartási hiány 6% körül alakul idén.
A bruttó államadósság/GDP értéke 2025-ben 74,6% körül alakult Magyarországon az MNB előzetes pénzügyiszámla-adatai alapján. Ez az érték emelkedést jelent a 2024-es 73,5 százalékos szinthez képest, és egyben távolodást a 60 százalékos küszöbértéktől.
Az alábbi ábrán azt láthatjuk, hogyan álltak a maastrichti kritérium feltételeinek mutatói Magyarországon 2010 és 2025 között:
Milyen pozitív változásokat hozhat, ha Magyarország bevezeti az eurót?
Az Eurobarometer adatai szerint a lakosság 68 százaléka várna pozitív gazdasági impulzusokat az egységes valuta bevezetésétől. Fontos hangsúlyozni, hogy a csatlakozás előnyei részben már a bevezetési szándék hivatalos deklarálásával és a felkészülési folyamattal megjelennek. A maastrichti kritériumok szigorú betartása önmagában is növeli a gazdasági stabilitást, csökkenti a kockázati prémiumokat és javítja a piaci várakozásokat. Tehát
- A csatlakozás előnye látványos a kamatok alakulásában.
A hazai kamatszint csaknem kétszerese az eurózóna kamatszintjének, ami miatt a lakosság és a vállalkozások (de maga a költségvetés is) jelentős kamatkiadásokkal szembesül. Az euró átvétele emiatt nagymértékben csökkenti a kamatterheket, ami forrásokat szabadít fel mind a lakosság, mind a vállalkozások, de – hosszabb távon – az államháztartás számára is. Például az eurózónában az átlagos lakáshitelkamat 3,4%, míg nálunk a kamattámogatott Otthon Start-hitelek kamata közel ennyi. Ehhez az eurózónában semmilyen állami támogatásra nincs szükség. Szintén előnyős, hogy a tranzakciós (valutaváltási) költségek megszűnnek, illetve a külkereskedelmi kapcsolatok is tovább erősödhetnek.
Milyen rizikói lehetnek az euró bevezetésének?
Ugyanakkor fontos mérlegelni a csatlakozás kockázatait is. Az euróra való átállás rövid távú inflációs hatásokkal járhat, mely az inflációs várakozásokat is emelheti. Azonban, mint írták, ezt a rövid távú inflációs megugrást a legutóbbi bolgár és horvát csatlakozási példák nem igazolják.
Hosszú távon kockázatot jelent, hogy a közös monetáris politika ugyanakkor csak korlátozottan képes ellensúlyozni a gazdasági felzárkózásból (reálkonvergencia) és a csökkenő kamatkörnyezet miatti fogyasztásélénkülésből fakadó inflációs többletet. Ez a folyamat a gazdaság túlfűtöttségéhez, valamint reálgazdasági és pénzügyi egyensúlytalanságok kialakulásához vezethet. Viszont ezeket a kockázatokat a versenyképesség növekedése, a költségvetési hiány fenntartható pályára való állítása, illetve a bevezetéssel várható alacsonyabb inflációs várakozások enyhíthetik.
Euróbevezetési mérleg
A szakértők szerint összességében megállapítható, hogy bár a magyar társadalom többsége támogatja az euró bevezetését, és bízik annak pozitív hatásaiban, ugyanakkor a reálgazdasági és fiskális folyamatok az elmúlt években inkább a divergencia irányába mutattak. Az euró bevezetése kifejezetten kedvező hatású lenne a hiteladósoknak, és csökkentené a tranzakciós költségeket. Az államháztartás mérséklődő kamatkiadásai lehetőséget teremtenek a szociális programok bővítésére anélkül, hogy ez a költségvetési hiány növekedésével vagy a GDP-arányos államadósság romlásával járna. Ugyanakkor az óvatosság indokolt, mivel az önálló monetáris politika feladása magasabb inflációhoz, illetve reálgazdasági és pénzügyi egyensúlytalanságokhoz vezethet, amely kockázatokat a konzisztens gazdaságpolitika tudná kezelni.
