Várhatóan húsvét után dönt az Alkotmánybíróság (Ab) Áder János indítványairól, amelyekben az államfő előzetes normakontrollt kért a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításáról – közölte Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI-vel. Arra a kérdésre, hogy az Ab mennyire van kötve az indítványokban foglaltakhoz, vizsgálhatja-e a két törvénymódosítás államfői indítványban meg nem jelölt részeit is, azt mondta: az Ab vizsgálata kizárólag a megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik.
A testület ugyanakkor “a jogszabálynak az indítványban megjelölt rendelkezésével szoros tartalmi összefüggésben álló más rendelkezését is vizsgálhatja és megsemmisítheti, ha ennek elmaradása a jogbiztonságot sértené”. Bitskey Botond kitért arra is, hogy az Ab-nak az államfői indítvány beérkezésétől számított harminc napon belül kell döntenie, ez a határidő április 8-án jár le. Húsvét után, határidőn belül meg fog születni a döntés – tette hozzá.
Az államfő szerint az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével. A postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját pedig a visszamenőleges hatály tilalmára hivatkozva kérte Áder János.
Amennyiben az Ab alkotmányellenességet állapít meg, a jogszabályt újra kell tárgyalnia a parlamentnek, ha elutasítja az indítványt, az államfőnek kell haladéktalanul aláírnia a törvényt. A 2012 májusa óta hivatalban lévő Áder János eddig 4 törvényt utalt az Ab elé, 23-at küldött vissza a parlamentnek, megfontolásra. Az MNB-ről, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítása a harmadik és negyedik eset, hogy Áder János előzetes normakontrollt kért.
Az államfők a rendszerváltás óta eltelt negyedszázadban összesen 41 alkalommal küldtek megszavazott törvényt aláírás előtt előzetes normakontrollra az Ab-hez és 62 esetben küldtek vissza törvényt a parlamentnek megfontolásra.
Az MNB-törvény kivételes eljárásban elfogadott módosítása akár tíz évig korlátozná az nemzeti bank tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. Az alapítványoknál az előterjesztő ezt azzal indokolta, hogy létesítésükkel a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Ezután éles vita alakult ki arról, hogy közpénznek tekinthetők és így megismerhetők-e a jegybank alapítványai által kezelt források.
Kövér László házelnök egy interjúban úgy vélekedett, hogy a források közpénznek tekinthetők. Ellenzéki képviselők mellett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője is alaptörvény-ellenességet vetett fel, mondván az alaptörvény mellett több jogszabály is egyértelműen meghatározza, hogy az MNB-nek és vállalkozásainak, alapítványainak tevékenysége közfeladat, így a nemzeti vagyonnal gazdálkodnak. A postatörvény megváltoztatása a Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatást korlátozná.
Az eredetileg 15 tagú Alkotmánybíróságnak jelenleg 13 tagja van. Tavaly februárban Paczolay Péter addigi elnök, most csütörtökön Kiss László mandátuma járt le, helyükre a parlament még nem választott új tagot. Az alkotmánybírók megválasztásához a parlament összes tagjának kétharmados támogatása kell. Április második felében lejár Lenkovics Barnabás és Lévay Miklós mandátuma is.
