A Fidesz szerint bosszúhadjárat és koncepciós eljárás az, hogy az Európai Parlament (EP) szerdai brüsszeli plenáris ülésén ismételten Magyarországgal foglalkozik.
Gulyás Gergely, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezető-helyettese szerdán Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, az Európai Bizottság (EB) bosszút akar állni Magyarországon, mert a bevándorláspolitikában a magyar kormány világos, egyértelmű álláspontot foglalt el, amelyet ugyan kezdetben mindenki támadt, de mostanra lényeges elemeiben az EU vezető államainak és részben már a bizottságnak is többségi véleményévé vált.
Mint mondta, egy teljesen megalapozatlan vitáról, a bosszúállás vitájáról van szó, ezért elítélik és elfogadhatatlannak tartják azt. Hozzátette: a magyar baloldalnak ismételten lehetősége lesz a vitában bizonyítani, hogy Magyarország vagy a bevándorlás pártján áll-e.
Emlékeztetett arra, hogy június 10-én az EP Magyarországról szóló határozatában – amely akkor a halálbüntetésről és a migrációs kérdéséről szólt – szerepelt az, hogy az EB vizsgálja meg, szükségesnek látja-e a jogállamisági mechanizmus, vagyis a 7-es cikkely beindítását Magyarországgal szemben.
Hozzátette: a liberálisok szeptemberben kezdeményezték ennek elindítását, de az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának (LIBE) ülésén nem kapott többséget a kezdeményezés.
Gulyás Gergely elmondta, e helyett a szocialistáknak az a javaslata kapott támogatást, miszerint az EB június 10-e után indított vizsgálódására kell rákérdezni.
Közölte, az EB november 5-én a LIBE megkeresésére azt válaszolta, hogy nem látja indokoltnak a mechanizmus elindítását Magyarországgal szemben. A november 10-ei ülésen a LIBE vezetése ezt az információt elhallgatta a testület elől, ezért olyan határozatot hoztak, hogy ennek a kérdésnek a plenáris ülésre kell kerülnie, hogy az EB ott válaszoljon erre a kérdésre – magyarázta.
Megismételte a magyar álláspontot a bevándorlás ügyében: Magyarország nem kíván egyetlen bevándorlót sem befogadni, és az uniós egyezményeket, például a schengenit be kell tartani.
Egyértelmű az, hogy a bevándorlás tagállami hatáskör – hangsúlyozta. Azon véleményének is hangot adott, hogy Európába százezrek érkeztek kontrollálatlanul, csak idejött emberekről lehet beszélni. Ezek között az emberek között lehetnek menekültek, migránsok és terroristák is – mondta.
Gulyás Gergely kifejtette: az EU csak akkor beszélhet menekültekről, hogyha a külső határon való átjutás előtt alkalmazott volna olyan eljárást, amely biztossá tette volna, hogy akik ide érkezik, annak az élete valóban veszélyben van, üldözött saját hazájában.
Az Országgyűlés törvényalkotási alelnökét kérdezték arról is, miért módosították úgy a közbeszerzési törvényt, hogy állami vezetők, közjogi méltóságok velük nem közös háztartásban élő hozzátartozói indulhassanak közbeszerzésen. Gulyás Gergely szerint a korábbi szabályozás alkotmányellenes volt. Ezt a véleményét – ugyan nem a törvényalkotási bizottság előtt – jelezte, közölve azt is, tudja, hogy a most megváltoztatott szabályozás találkozik a közvélemény többségének álláspontjával.
Emlékeztetett ara, hogy uniós pályázati pénzekből megvalósuló projektekben még alvállalkozóként sem vehetett volna részt olyan cég, ahol a nem közeli hozzátartozó résztulajdonnal rendelkezik. Hozzátette: a testvér házastársának egy százalékos tulajdonrésze alkotmányosan nem zárhat ki senkit az uniós pályázatokból.
Megjegyezte, személyében nem érinti a módosítás. Úgy értékelte, a törvény ezen szabályozása túlhajtása volt annak a helyes gondolatnak, hogy a közhatalom gyakorlóira vonatkozhatnak eltérő szabályok.
A javaslat visszamenőleges hatályáról azt mondta, reméli, hogy annak jelentősége nincsen.
