A Publicus Intézet közvélemény-kutatása szerint a válaszadók kétharmada elégedetlen az állami egészségügyi ellátással. Jobb ellátásban bízva, az elmúlt években a megkérdezettek, illetve közeli rokonaik fele fizetett hálapénzt, tízből hat ember vett igénybe valamilyen fizetős egészségügyi ellátást.
A megkérdezettek fele szerint egyértelműen a kormány a felelős az állapotokért. Az egészségügy állapotának rossz megítélése és a saját zsebből fizetett hozzájárulások mértéke miatt a megkérdezettek kétharmada – a korábban népszavazáson elutasított – vizitdíjat is fizetne, hogy jobb legyen az ellátás.
Még a Fidesz-hívők is morognak
A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) elégedetlen az állami egészségügyi rendszerrel. Ebben egyetértés van az összes párt szavazói között. Még a Fidesz szavazók többsége (52 százalék) is elégedetlen. Tízből csupán négy fideszes válaszolta, hogy valamennyire elégedett. Főleg az MSZP szavazói (82 százalék) és a diplomások (73 százalék) elégedetlenek. A válaszadók csaknem kétharmada (64 százalék) úgy véli, az állami egészségügyi ellátás az utóbbi években romlott. E kérdésben is pártokon átívelő az egyetértés. Az MSZP szavazók háromnegyede (73 százalék) és a Jobbik szavazók kétharmada (66 százalék) tapasztalta ezt. A Fidesz szavazóknál ez az arány 45 százalék.
Önálló betegutak
A megkérdezettek keresik a lehetőségét, hogy jobb minőségű egészségügyi ellátást vehessenek igénybe. Minden második válaszadó (49 százalék) fizetett az utóbbi néhány évben hálapénzt. 59 százalék vett igénybe valamilyen magán és így fizetős egészségügyi szolgáltatást. Ez az arány az iskolai végzettség növekedésével emelkedik. A nyolc általánost végzettek és a szakmunkások körében enyhe többségben vannak azok, akik nem fizettek hálapénzt és nem voltak magánrendelésen, addig az érettségivel és diplomával rendelkezők körében ez megfordul.
Az érettségizettek több mint fele (51 százalék) fizetett hálapénzt, kétharmaduk (65 százalék) volt valamilyen magánrendelésen. A diplomások esetben 60 százalék a hálapénzt fizetők, és 78 százalék a magánszolgáltatásokat igénybe vevők aránya. Az intézet szerint sokaknak csak a fizetős egészségügy az alternatíva, és a szerényebb körülmények között élők folyamatosan szorulnak ki a minőségi egészségügyi ellátásból.
Felelőskereső
A válaszadók egyértelmű többsége a kormányt teszi felelőssé az egészségügyi állapotokért. A megkérdezettek 52 százaléka említi a mostani kormányt, vagy pártjait. A politika felelősségét jelzi, hogy a második legtöbbet említettek (13 százalék) az előző kormányok, illetve azok pártjai. Ráadásul e sorrend minden párt szavazóinál hasonló.
A harmadik leggyakrabban említett ok, hogy az egészségügy (az orvos- és nővérhiánnyal, rossz állapotú intézményekkel, hálapénzzel, igazgatás problémáival) egyfajta ördögi körbe került és a politikai illetve szakmai vezetők képtelenek kivezetni belőle. A válaszadók az okok között említették még a pénzhiányt, az orvosok és a nővérek hozzáállását, a túlzott bürokráciát.
Kilátástalanság
Összességében tehát meglehetősen kilátástalannak ítélik a válaszadók az állami egészségügy állapotát és látható, hogy aki teheti a befizetett adókon valamint járulékokon túl fizetéséből próbál jobb ellátást vásárolni magának és családjának.
Jelen helyzetben a megkérdezettek kétharmada (63 százalék) fizetne vizitdíjat.
Ebben hasonlóan vélekednek a megkérdezettek, nem számít, melyik párt támogatói. Minden vizsgált társadalmi csoportban többségben van azok aránya, akik fizetnének vizitdíjat, ha a befolyó összeget a kormány az egészségügy fejlesztésére fordítaná. Legnagyobb arányban a Budapesten, és megyeszékhelyeken élők, valamint az érettségivel és diplomával rendelkezők támogatnának egy ilyen javaslatot. A reprezentatív kutatás eredményeiről további részletek a Vasárnapi Hírekben.
