Külföld

A kannibálok tévedtek: kiderült, hogy az emberhús egyáltalán nem tápláló

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2017. 04. 11. 14:05

Az egyik legősibb tabu, de az ősemberek óta velünk él. Most viszont kiderült, hogy nem volt túl sok értelme.
Korábban a témában:

Mi vette rá az őseinket arra, hogy más emberekből egyenek? Egy biztos: nem a tápérték – állítja a Brightoni Egyetem archeológusa, James Cole, aki néhány nappal ezelőtt a Scientific Reportsban tette közzé kutatásait a témában.

A tudós rámutatott, hogy míg egy kiló vaddisznó, vagy hód négyezer kalóriányi energiát ad, az emberi hús nem meglepő módon viszont ennek csak közel a harmadát, 1440-et.

Az emberek így egyáltalán nem számítottak értékes zsákmánynak, a betegek és haldoklók kivételével pedig elég nehéz is lehetett levadászni őket, hiszen senki nem állt oda örömmel egy dárda elé, hogy valaki végre leszúrja őket – de akkor miért ették őket? – teszi fel a jogos kérdést Cole.

A válasz természetesen itt is bonyolult, hiszen az elmúlt nyolcszázezer évben előfordult esetek egy részében egyszerű rituális gyilkosságokról volt szó, de a többi esetben sokszor elkerülhető lett volna bármelyik embertársunk elfogyasztása. A londoni Természettudományi Múzeum antropológusa, Silvia Bello szerint az őskőkori (paleolitikumi) kannibalizmusra például egyértelműen lehetőségként, és nem szükségletként tekintett a kor embere.

"Scenes d'anthropophagie et d'idolatrie a Sumatra"  Miniature tiree de "Le livre des merveilles" ("Devisement du monde", "Il Milione") de Marco Polo (1254-1324), 1410 environ Ms 2810. B.N, Paris ©Luisa Ricciarini/Leemage
Scenes d’anthropophagie et d’idolatrie a Sumatra, 1410 körül

Azt viszont talán sosem fogjuk megtudni, hogy miért, hiszen egy elejtett mammut például huszonöt neanderölgyit tarthatott életben egy egész hónapig, de zsákmányállatokból az esetek túlnyomó többségében sosem volt igazán hiány. Mégis olyan meglepő leletek kerültek napvilágra az elmúlt évtizedekben, mint a spanyol Gran Dolina-barlang bölény-, bárány-, szarvascsontjai, melyek közt legalább tizenegy gyerek, vagy tinédzser kannibalizmusra utaló maradványait találták meg. A százezer éves periódusból származó csontokat teljesen lecsupaszították, sőt, a jelek arra mutatnak, hogy a nyolcszázezer évvel ezelőtt eltűnt Homo antecessor nem csak a húst, de az állati és emberi áldozatok agyát is elfogyasztotta.

Az archeológusok szerint az emberi hús rendszeres kiegészítője lehetett az ősember étrendjének, de egyesek valószínűsítik, hogy a fiatal áldozatok kívülállók lehettek, a kannibalizmussal pedig egyszerűen csak távol akarták tartani az ellenséges csoportokat.

Theodore de Bry metszete a sosem létezett, de a szenzációhajhászatból, valamint az európaiak halálra rémisztésére kitalált brazil kannibálokról

Más kérdés persze, hogy előfordultak olyan esetek a történelem, mikor egyszerűen nem kínálkozott más lehetőség arra, hogy az emberek egy ostromgyűrű alá vont városban, vagy egy természeti katasztrófa eredményeként más élelemhez jussanak, így a szükség törvény bont elvét követve a haldoklókon, vagy friss halottakon egyszerűen megosztoztak.

Talán sosem kapunk teljes választ elődeink emberevési szokásainak okára, de a hasonló történésekből meglepő módon ma, akár a fejlett Európát nézve sincs hiány.

Fotók: Victoria and Albert Museum
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

BUDAPEST, HUNGARY - JULY 24: Katinka Hosszu reacts during the Women's 200IM final on day eleven of the FINA World Championships at the Duna Arena on July 24, 2017 in Budapest, Hungary. (Photo by Ian MacNicol/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.