Rendkívül szigorú biztonsági intézkedések közepette kettős célkitűzéssel nyílik meg ma az ENSZ 21. klímakonferenciája a Párizs környéki Le Bourget városban: a részt vevő 195 ország egyfelől globális klímavédelmi egyezményt próbál meg tető alá hozni, másfelől meg akarja mutatni, hogy a világ nem fél a terroristáktól a párizsi merényletek után sem.
A megnyitón – amely a terrortámadásokra való megemlékezéssel fog kezdődni – közel 150 ország állam- vagy kormányfője lesz jelen, köztük Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Angela Merkel német kancellár. Áder János magyar köztársasági elnök is részt vesz és felszólal a nyitónapon.
A december 11-ig tartó klímakonferencia célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.
A tét óriási, és az idő szorít, mert az iparosodás előtti mértékhez képest már 1 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. Cselekvés híján a felmelegedés visszafordíthatatlan következményekkel jár az ökológiai rendszerre nézve, a bolygó jelentős része lakhatatlanná válik a ciklonok, szárazságok, a világóceán szintjének emelkedése, a mezőgazdasági terményhozamok csökkenése, bizonyos fajok eltűnése és számos egyéb negatív jelenség hatására.
Eddig 183 ország adta át az ENSZ-nek a 2025 és 2030 közötti időszakra vonatkozó vállalásait tartalmazó listát. Ezek az országok együttesen az üvegházhatású gázok nagyjából 95 százalékát bocsátják ki. Az eddigi felajánlások azonban nem elégségesek, ha csak azokat valósítják meg, a globális átlaghőmérséklet emelkedési pályája még mindig 2,7 és 3,5 Celsius-fok között marad.
(MTI)
