Peking, 2017. május 13.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen a hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök koszorúz a pekingi Tienanmen téren 2017. május 13-án.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs
Közélet

Orbán elmondta, milyen lesz a jövő, és hová áll Magyarország

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2017. 05. 16. 18:53

Korábban a témában:

Viszonylag ritkán derül ki igazán koherensen, mit is gondol Orbán Viktor a világról és az abban zajló változásokról. Most épp kiderült. A miniszterelnök komolyabb programbeszédet mondott, mint a híres illiberálisozás óta talán bármikor, pedig csak a köztévének nyilatkozott egy pekingi út közepén.

Szavaiban az az érdekes, hogy a láthatóan jó hangulatban lévő Orbán újra megerősít egy csomó olyan dolgot, amikről eddig is sejtettük, hogy a gondolkodásának törzsét adják. Orbán szerint korszakhatárhoz érkeztünk, a globalizáció régi modellje elvesztette a lendületét. Az eddigi rendszer szerint a pénz nyugaton volt, ahogy a profit és a technológiai tudás is, és onnan áramlott keletre.

Szerinte ennek vége. A gazdaság húzóereje már nem nyugaton van, hanem keleten. Illetve a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé. Technológia fejlettségben a keletiek már nincsenek lemaradva a nyugatiakhoz képest, a pénz pedig Ázsiában halmozódik fel, aztán megindul nyugat felé.

Tanár-diák

A miniszterelnök szerint a magyar gazdaságban is az látszik, hogy az elmúlt időszakban a nagy amerikai és európai cégeket kínaiak vásárolták fel, és hirtelen nagyon megnőtt a kínai beruházások aránya Magyarországon. Orbán szerint ez a mozgás teljesen ellentétes azzal, amit az utóbbi időben megszoktunk, és amit megtanultunk a világgazdaság működéséről.

A legérdekesebb az ötperces programbeszédből mégis az volt, amikor Orbán nem a gazdságról, hanem a kultúráról beszélt. Szerinte a világ nagy részének azért lett elege a régi globalizációs rendből, mert az tanárokra és diákokra osztotta a világot. Szerinte egyre bántóbb volt, hogy néhány fejlett ország állandóan kioktatja emberi jogokból, demokráciából, fejlődésből és piacgazdaságból a világ másik, nagyobbik részét.

Orbán szerint Kína azért indította el az Új Selyemút projektet, mert ez egy másik irányú mozgás. A miniszterelnök azt mondja, a kínai modellben nincs tanár és nincs diák, egymás elfogadására épül. Ebben a rendszerben mindenkinek joga van a saját kultúrájához és a saját társadalmi berendezkedéséhez, joga van a saját értékeihez. Azért is beszél erről ennyire lelkesedve, mert ebben a rendszerben nem megváltoztatni akarják egymást a felek, hanem szövetségbe tömörülni. Legalábbis szerinte.

Választani kell

Ez az egész beszéd ismét arra ural, hogy Orbán szerint eljött az ideje, hogy Magyarország oldalt válasszon. Régóta rendszeresen előkerül, hogy a miniszterelnök azért egyensúlyoz ilyen látványosan a Nyugat és a Kelet között, és közben azért közelít óvatosan a Kelethez, mert szerinte a nyugati modellnek mára vége. Orbán pedig jó eséllyel úgy látja saját magát ebben a rendszerben, mint aki hosszú időre eldönti, hogy Magyarország a következő kulturális harcban a nyertes, vagy a vesztes oldalra áll-e.

Ezek persze nagyrészt feltevések és következtetések. Kevés olyan ember van ma Magyarországon, aki tényleg tudja, hogy a miniszterelnök mit gondol a világról. Kitalálni pedig viszonylag nehéz ezt, így csak támpontokat, például beszédeket vehetünk figyelembe.

Meg persze azt, hogy a magyar miniszterelnök mennyire mozog kényelmesen egy adott közegben.

Egészen kontrasztos látni azt, hogy Orbán mennyivel felszabadultan viseli magát egy csomó diktátor és féldiktátor között Pekingben, mint mondjuk Brüsszelben azok között, akik elvileg a szövetségesei.

Olyan videót még nem láttunk, hogy Orbán a Berlaymont előtt hajnali kettőkor magyar nótát énekelne, miközben Pekingben eldalolta, hány fodros szoknya jutott Katinak.

Oktatás

Arra is csak következtetni lehet, hogy a tanár-diák kapcsolattal szembeni kirohanáshoz valami köze azért lehet azoknak a támadásoknak, amelyeket Orbán a CEU és a civiltörvény miatt kapott nyugatról. Ha valamit megtudtunk Orbán Viktorról az utóbbi pár évtizedben, az az, hogy elég dacosan viseli, ha irányítani próbálják. Márpedig a nyugati politikai modellben tényleg a nyomásgyakorlás az egyetlen hatékony módszer arra, hogy egyes államok elérjék a céljaikat. A keleti modellel szemben az igazi előny itt az, hogy a nyomásgyakorlás nyilvános, nem kemény hiteleken, vagy konkrét zsarolásokon keresztül, titokban történik.

Azt nyilvánvalóan senki nem tudja, igaza lesz-e Orbánnak a Kelet-Nyugat harc kimenetelében. Ezt Szent István korában sem tudta senki. Mégis voltak racionális okok amögött, hogy István Nyugatról kért koronát Kelet helyett. És jól is döntött. Tegyük fel, hogy a civilizációk harcát meg lehet nyerni, vagy legalább azt, hogy élesen el lehet választani a nyugatit a keletitől. Ebben az esetben az elmúlt ezer év egyértelmű győztese a nyugati civilizáció volt.

Pedig nem mindig nézett ez így ki. Nehéz lett volna megmagyarázni IV. Bélának, miután a mongolok apró serege megalázta Európa akkori legerősebb haderejét, hogy végül nem a Mongol-birodalom lesz a világ vezető hatalma. De nem lett az. Vannak a világpolitikának visszatérő, soha eltűnni nem akaró szereplői, és tény, hogy Kína is köztük van.

Rend

És érveket hozni is viszonylag nehéz azzal szemben, hogy Kína megnyeri-e végül a nagy globalizációs játszmát.

De érdemes figyelembe venni azt is, hogy Kína nem azért erősödik ekkora ütemben, mert szembemegy a nyugati globalizációs renddel, hanem azért, mert használja azt.

A tudás nem magától jött létre a kínai gyárvárosokban, hanem nyugatról áramlott oda be, még akkor is, ha megtanulták sikeresebben felhasználni.

Ami Kína előnyét jelenti a nyugati renddel való szembenállásból, az pont az, hogy bizonyos korlátokat, amelyek a nyugati rend fejlődését akadályozzák, egyszerűen nem vesz figyelembe. Könnyű tanár-diák viszonyról beszélni, ha sértett miniszterelnökök vagyunk, de egészen más, ha alapvető jogaiban sértett, elnyomott kisebbséghez tartozunk. Ebben az esetben egészen mást jelent a nyugati tanár beavatkozása, mint Orbán számára.

És igaz, hogy Kína lendületesen fejlődik, de a folyamatosan középosztályosodó kínai társadalom még nagyon sokáig nem fog ugyanúgy élni, ahogy mondjuk az amerikai vagy nyugat-európai középosztály teszi. És lehet, hogy pont azért nem fog, mert nem képes a saját hatalmával szemben akadályokat felhúzni.

Nyugaton még mindig jobb élni, mint keleten, bárki is nyeri meg ezt a harcot.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Gödöllő, 2014. március 1.
A Szent István Egyetem központi épülete. A műemlék épület Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1923-1929 között neobarokk stílusban épült. Az egyetem előtt áll Árpád-házi Kálmán herceg szobra, Róna József szobrászművész 1931-ben felállított alkotása.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.