A 2016-os adótörvények számos változást tartalmaznak. A módosítások egyik fontos célja a PwC értékelése szerint az adminisztrációs, illetve a fizetési terhek további csökkentése, valamint a vállalkozói hitelek és növekedési programok, K+F kezdeményezések és a környezetvédelem támogatása. Íme, a legfontosabb változások, amiket csokorba szedtek, majd egyesével külön magyarázatot is fűztek mindegyikhez:
- A személyi jövedelemadó 16 százalékról 15 százalékra csökken, és a kétgyermekesek is nagyobb családi kedvezményre számíthatnak (a jelenlegi 10 ezer forint helyett 12 500 forintra gyermekenként), csökken a sertés tőkehúsok és az újlakás-építés áfája (27 százalékról 5 százalékra – utóbbiról december 15-én döntöttek) vagyis több pénz maradhat a zsebben.
- Ezentúl nem bírságolható a bevallás késedelmes benyújtása és 2017-től megszűnik a „söralátétként” aposztrofált cbadónyilatkozat.
- Új adózási kategóriákat vezet be a jogalkotó: a megbízható, valamint a kockázatosnak minősített adózók csoportját. Míg az előbbiek számos kedvezményt élvezhetnek, a kockázatosnak nyilvánított adózóknál szigorított szabályok lesznek érvényesek.
- Az adóeljárással kapcsolatos módosítások közül érdemes kiemelni az adóregisztrációs eljárás szabályainak szigorítását.
- A társasági adónál fontos változások várhatóak: bevezetik a növekedési adóhitel konstrukciót, amely a gyakorlatban az adófizetési kötelezettség halasztásának lehetőségét jelenti. Kiemelt téma továbbá az IFRS-átállás adózásra gyakorolt hatása is.
- A helyi iparűzési adónál eszközölt változások főként a K+F kezdeményezéseket próbálják támogatni adókedvezményekkel.
- Fontos kiemelni továbbá a gépjárműadót érintő változásokat: a jövőben minden környezetkímélő gépjármű üzemeltetése mentesül a gépjárműadó-fizetési kötelezettség alól.
- A pénzügyi szervezetek adózásánál fontos változás, hogy 2016-tól a pénzintézetek adókedvezményt kaphatnak a kihelyezett vállalkozói kölcsönök növekedése esetén. Emellett a kivetett különadó mértéke és alapja is csökkenni fog.
- Áfaváltozások is lesznek: korlátozásra kerül az áfalevonási jog folyó bevallásban történő érvényesíthetősége, és hatályba lép az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontját érintő módosítás
- 2016-tól hatályba lép az Uniós Vámkódex, amely nagyban átalakítja az eddig érvényben lévő uniós vámjogi szabályozást.
Az Országgyűlés 2015. november 17-én elfogadta az adózás rendjéről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek legfontosabb rendelkezéseit így értékelte a pénzügyi és számviteli tanácsadócég.
A munkát terhelő közterhek változásai
Az élőmunkát terhelő adó- és járulékszabályok változásain évről évre tetten érhető a kormány azon szándéka, hogy csökkenjenek az adózók fizetési- és különösen az adminisztrációs terhei. A szóban forgó javaslat elfogadása egy újabb lépés a kitűzött cél felé.
Bevallási nyilatkozat 2016-tól
A jövő évtől újabb lehetőség nyílik a magánszemélyek részére, hogy adóbevallási kötelezettségüket a lehető legegyszerűbben teljesítsék. Ezt az új lehetőséget bevallási nyilatkozatnak hívják. Ezzel az opcióval csak azok élhetnek, akik meghatározott feltéteket teljesítenek (akik csak a munkáltatótól, rendszeres jövedelmet juttató más szervezettől szereztek jövedelmet, semmilyen kedvezményt nem érvényesítenek stb.).
A nyilatkozat első alkalommal a 2015-ben megszerzett jövedelmekről 2016. január 31-éig tehető meg főszabály szerint a munkáltató felé. Ha ebben az időpontban nincs munkáltatója a magánszemélynek, a nyilatkozatot közvetlenül az adóhatóság felé is megteheti. A nyilatkozat megtételét a munkáltató jelzi az adóhatóság felé, amely azután 2016. május 20-áig megállapítja az adót. Az adómegállapítás kapcsán a magánszemélynek csak akkor jelez vissza az adóhatóság, ha különbözetet állapít meg a megállapított adó és a magánszemélytől levont előleg között.
Adóbevallási tervezet 2017-től
A bevallási nyilatkozaton túl újabb alternatívával bővül a paletta, amikor az adóbevallás teljesítésének lehetséges módjairól beszélünk. Ez az új elem az adóbevallási tervezet, amely ellentétben a bevallási nyilatkozattal, nem 2016-tól, hanem csak 2017-től válik elérhetővé, de csak az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek számára.
Azaz, ha egy magánszemély 2017-ben munkáltatói adómegállapítást nem kér vagy azt a munkáltató nem vállalja, illetve ha nem tesz bevallási nyilatkozatot, az állami adóhatóságnak el kell majd készítenie az adóévre vonatkozó adóbevallási tervezetet. A tervezetet az adóhatóság azon kontrolladatok alapján készíti majd el, amelyeket a magánszemélynek kifizetéseket teljesítő személyek (pl.: magyar munkáltató, osztalékot kifizető magyar társaság) jelentenek a hatóságnak. A tervezetet az adóhatóság a magánszemély Ügyfélkapuján keresztül, elektronikus úton küldi meg, és ha az abban foglaltakkal nem ért egyet, azt a magánszemély javíthatja vagy ki is egészítheti.
Egyszerűsített bevallás és a „söralátét” megszüntetése
A korábbiakban említett két új eszköz az adóbevallás teljesítéséhez azt is eredményezi, hogy a már meglévő lehetőségek közül néhány gyakorlatilag értelmét veszti. A jogalkotó is felismerte ezt, így az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás, valamint a „söralátétként” aposztrofált adónyilatkozat utoljára a 2015. adóévre vonatkozóan vehető igénybe.
200 ezer forintig jár a részletfizetés
Ha a magánszemélynek a bevallás benyújtásával egyidejűleg személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége volt, eddig is automatikusan kérhette a bevallásában a 6 hónapos pótlékmentes részletfizetés engedélyezését. Erre eddig 150 ezer forint összeghatárig volt lehetőség, 2016-tól azonban az összeg 200 ezer forintra emelkedik.
Újdonság az is, hogy a jövőben nemcsak személyi jövedelemadóra, hanem az egészségügyi hozzájárulásra is lehet majd kérni az engedélymentes részletfizetést, ha a két adónem kapcsán fizetendő együttes összeg legfeljebb 200 ezer forint lesz.
A jelentéktelen késedelmi pótlékot nem kell megfizetni
Jelenleg az adóhatóság a késedelmi pótlékot összeghatártól függetlenül kiveti. A jövő évtől azonban a 2000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot már nem írja elő. Ez jelentős adminisztrációcsökkentés, hiszen így a hatóság és az adózók mentesülnek a jelentéktelen késedelmi pótlékösszegekkel kapcsolatos levelezés és nyilvántartási kötelezettségek alól.
Nem bírságolható a bevallás késedelmes benyújtása
Gyökeresen új szabály, hogy az adóhatóság a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a magánszemélyt – néhány kivételtől eltekintve – nem bírságolhatja első körben.
Ehelyett a határidő kitűzésével fel kell szólítania a kötelezettség teljesítésére, illetve a hiba javítására. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye. Ez a változás a gyakorlatban leginkább a késedelmesen benyújtott éves bevallásban ragadható meg. Ha például idén valaki május 20-áig elmulasztotta benyújtani az éves bevallását és a késedelmét egyáltalán nem vagy sikertelenül mentette ki, akkor az adóhatóságnak joga volt automatikusan szankcionálni a magánszemélyt legfeljebb 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal. Ezt a jogát gyakorolhatta az adóhatóság például már akkor is, ha a bevallás benyújtásával csak néhány napot késlekedtek.
Nem lesz helye az új, kedvező szabály alkalmazásának, ha az adózó az áfakörbe való bejelentkezési kötelezettséget vagy a foglalkoztatottainak bejelentését mulasztja el. Azaz ilyen esetekben az adóhatóság már első körben is bírságot vethet ki.
A jelentéktelen adókülönbözetet nem kell megfizetni
A magánszemélynek a jövő évtől már nem a korábbi 100 forintot, hanem az 1000 forintot el nem érő adóját nem kell megfizetnie az adóhatóság felé. Ezzel összhangban az adóhatóság az eddigi 100 forintos összeghatár helyett az 1000 forintot el nem érő adótúlfizetést nem fogja kiutalni és nem tartja majd nyilván.
Következésképpen, ha a magánszemélynek az éves adóbevallása olyan egyenleget mutat, miszerint fizetnie kell még 800 forintot az adóhatóság felé, akkor azt igazából nem is kell elutalnia és azzal sem kell számolnia, hogy az adóhatóság ezen összegre igényt tartana a jövőben.
A PwC ezen kívül felhívja a figyelmet olyan – az adózók többségét érintő – módosító rendelkezésekre is, melyeket nem novemberben fogadott el az Országgyűlés, de amelyek szintén 2016. január 1-jével lépnek életbe.
15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó mértéke
A személyi jövedelemadó kulcsa a jelenlegi 16 százalékról 15 százalékra csökken. A magánszemélyek jövedelmének nyelvén szólva ez azt jelenti, hogy 100 ezer forintonként 1000 forintot tudnak megspórolni önmagában az adókulcs változása miatt.
E fejleménynek a cégek is örülhetnek, hiszen számukra a változás még nagyobb adómegtakarítást eredményez. Ugyanis az olyan juttatások után, melyen a kifizetőnek kell megfizetni a személyi jövedelemadót (pl. cafeteria), az adó kiszámítása speciális módon történik. Először egy adóalap korrekciós tényezővel kell megszorozni a juttatás értékét (ami 2015-ben 119 százalék), és ezt a korrigált adóalapot szorozzuk meg az adókulccsal. A fizetendő adó tehát nagyobb mértékben csökken az ilyen juttatásoknál, mint maga az adókulcs. Ha a béren kívüli juttatásokat vesszük például (úgy mint az Erzsébet-utalványt vagy a helyi bérletet), akkor a ténylegesen fizetendő közteher 1,19 százalékkal csökken (35,7 százalékról 34,51 százalékra). Az adókulcs csökkenése tehát minden embert és minden olyan társaságot pozitívan érint majd, amely olyan jövedelmet biztosít a dolgozóknak, amely után a társaságnak kell megfizetnie az adót.
Kétgyermekesek családi kedvezménye
Életbe lép még egy olyan változás jövőre, amely ha nem is minden ember, de sok család nettó jövedelmét növelheti. Nevezetesen a kétgyermekes családoknál a gyermekek után érvényesíthető családi kedvezmény a jelenlegi havi és gyermekenkénti 10 000 forintról 12 500 forintra nő. Ez a kétgyermekes családoknak havi 5000 forint nettó jövedelemnövekedést eredményezhet.
Egészségügyi szolgáltatási járulék
A biztosítottnak nem minősülő személyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege enyhén növekszik, 6930 forintról 7050 forintra.
Munkábajárás költségtérítése
A jövő évi avagy 2017-től életbe lépő változások mellett fontos megemlíteni, hogy már 2015. augusztus 1-jével hatályos a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendeletnek az a változása, amely sok-sok munkaadót és munkavállalót érint.
Eszerint ha az óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermek szülője a munkahelye közigazgatási határán kívülről nem közösségi közlekedéssel, hanem jellemzően gépjárművel jár dolgozni, úgy megilleti őt a 9 forint/km költségtérítés a lakóhely és a munkahely közötti távolságra. A térítést nem befolyásolja, hogy a gyermek óvodája vagy bölcsődéje hol található, és a költségtérítés mindkét szülőnek jár, azaz ezt a költségtérítést a munkáltató köteles az érintett dolgozóknak biztosítani. További változás, hogy a munkáltató – saját döntése alapján – abban az esetben is térítheti az óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő szülő munkába járását, ha a szülők közigazgatási határon belül járnak dolgozni. A költségtérítést ilyen esetben nem kötelező adni, de 9 forint/km-ig ilyenkor is adómentesen adható.
Speciális adózói kategóriák az adózás rendjéről szóló törvényben
2016. január 1-jétől két speciális adózási kategóriát vezetnek be, amelyekhez különböző jogkövetkezmények kapcsolódnak. A megbízható adózók kedvezményekben részesülnek, míg a kockázatosnak minősített adózók esetében szigorúbb szabályok érvényesülnek.
Az adóhatóság az adózók minősítését negyedévente (első ízben 2016 első negyedévét követően) végzi a törvényben meghatározott feltételek vizsgálatával. A minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be, erről az adóhatóság az adózó részére értesítést küld. Ha az adózó vitatja a minősítést vagy annak elmaradását, az adóhatóság részére kifogást nyújthat be.
A megbízható adózó
Az adóhatóság megbízható adózónak minősíti azokat az adózókat, akik a törvényben meghatározott együttes feltételeknek megfelelnek. A megbízható adózói státusz feltétele, hogy az adózó legalább 3 éve folyamatosan működjön (vagy legyen áfa-regisztrált), ne rendelkezzen 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozással, és ne minősüljön kockázatos adózónak. További feltételek, hogy a tárgyévben és az azt megelőző 5 évben:
- a terhére megállapított összes adókülönbözet ne haladja meg a tárgyévi adóteljesítménye 3 százalékát;
- nem indítottak ellene végrehajtási eljárást;
- nem áll(t) csőd- , felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás, vagy fokozott adóhatásági felügyelet alatt
- nem áll(t) adószám törlés, illetve adószám felfüggesztés hatálya alatt.
Nem minősülhet továbbá megbízható adózónak az adóalany, ha rá a tárgyévet megelőző 2 évben kiszabott és esedékessé vált mulasztási bírság összege meghaladja a tárgyévi adóteljesítménye 1 százalékát.
A megbízható adózók számos kedvezményben részesülnek:
- bizonyos feltételek esetén az ellenük indított adóhatósági ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot;
- bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségük elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása nélkül felhívást küld kötelezettségük teljesítésére, illetve a hiba javítására, és mulasztási bírságnak csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye;
- a részükre kiszabható mulasztási bírság és adóbírság felső határa az általános szabályokhoz képest 50 százalékkal csökken (feltéve, hogy a mulasztás vagy adóhiány megállapítása következtében megbízható adózói státuszukat nem veszítik el);
- a velük szemben fennálló maximum 500 ezer forint összegű tartozásra az adóhatóság évente egy alkalommal az adózó kérelmére vagy az adóhatóság által kiküldött felhívás elfogadása esetén automatikusan 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez.
A kockázatos adózó
Az adóhatóság kockázatosnak minősíti azokat a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló adózókat, akik szerepelnek a nagy összegű adóhiánnyal, adótartozással rendelkező, illetve be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján, valamint akikkel szemben az adóhatóság egy éven belül ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott. A kockázatos adózói minősítés 1 évig áll fenn, azonban megszűnik a soron következő negyedéves minősítéskor, amennyiben az adózó az arra okot adó adóhiányt, illetve adótartozást, valamint a kapcsolódó bírságot és pótlékot megfizette.
A kockázatos adózók esetében:
- az adóhatósági ellenőrzés határideje 60 nappal meghosszabbodik;
- a visszaigényelt áfa kiutalási határideje 75 nap;
- az adózót terhelő késedelmi pótlék mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszöröse;
- az adózó terhére kiszabható mulasztási bírság és adóbírság legkisebb mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának az 50%-a, a kiszabható bírság felső határa az általános szabályokhoz képest 50 százalékkal emelkedik.
Adóregisztrációs eljárás
Szigorodnak az adóregisztrációs eljárás szabályai, az adószám megállapításának megtagadása esetében a vizsgált adótartozási összeghatárok a korábbi 15 és 30 millió forintról 5 és 10 millió forintra csökkennek, bővül továbbá a vizsgált személyi kör és 180 napról 360 napra hosszabbodik a vizsgálati időszak.
Adó- és vámfolyószámla integráció
Az adószerv és a vámszerv által eddig külön vezetett nyilvántartásokban szereplő fizetési kötelezettségek 2016. január 1-jétől egységes közös folyószámlán kerülnek nyilvántartásra. A közös folyószámla miatt a tartozásmentesség igazolása a továbbiakban már egységesen lesz kérhető.
Köztartozásmentes adózói adatbázis
A módosítás lehetővé teszi, hogy az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisból történő törlésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül észrevételt terjesszen elő.
A társasági adóval kapcsolatban több változás is lesz (de a kulcsok maradnak).
Növekedési adóhitel
2015. június 25-i hatállyal egy új, halasztott adófizetési lehetőséget biztosító jogintézmény, a növekedési adóhitel konstrukció került bevezetésre a társasági adó rendszerébe.
A növekedési adóhitel választásával az adózónak lehetősége nyílik arra, hogy a tárgyévi adózás előtti eredményének a megelőző adóév adózás előtti eredménye ötszörösét meghaladó része után fizetendő adót (azaz a növekedési adóhitelre jutó adót) a tárgy év helyett a soron következő két adóévben fizesse meg. A növekedési adóhitel tehát a gyakorlatban az adófizetési kötelezettség halasztását jelenti.
A növekedési adóhitel abban az esetben választható, ha az adózó adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy azt megelőzően keletkezett, ebben az időszakban nem vett részt átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban, illetve ha az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig ezen választásáról az adóhatóság részére nyilatkozik.
A társasági adó megfizetésének a növekedési adóhitel szerinti megfizetését választó adózónak már a tárgyévi adóelőleg-kiegészítés során sem kell megfizetnie a növekedési adóhitelre jutó adót.
Kedvezményes szabály, hogy a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összege csökkenthető, ha a nyilatkozat megtételét követő két adóévben az adózó tárgyi eszközberuházást vagy a foglalkoztatottai létszámának növelését valósítja meg.
A 2015. november 17-én elfogadott módosító javaslat a növekedési adóhitelre jutó adó kiszámításánál az adóalap-módosító tételek figyelembe vételének szabályait egyértelműsíti.
Az évközi módosításra tekintettel a társasági adó törvény növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseit az adózó első alkalommal a 2015. adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja.
IFRS-átállás adókövetkezményei
2016. január 1-jétől bevezetik a hazai jogrendszerben a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) szerinti beszámolókészítés lehetőségét. Figyelemmel arra, hogy az IFRS-ek szerinti beszámolást választó, illetve a későbbiekben arra kötelezett társaságok adókötelezettségeiknek (társasági adó, helyi iparűzési adó, energiaellátók jövedelem adója) is az IFRSek szerinti adóalap alapján tesznek eleget, ezért az átálláshoz kapcsolódóan számos új társasági adórendelkezést is bevezetnek.
Előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásának lehetőségét 2015. december 31-éig egyedi Európai Bizottsági határozat engedélyezi. 2016-tól a támogatási konstrukció kis mértékben módosul, annak érdekében, hogy az külön bizottsági jóváhagyás nélkül összhangban álljon az uniós támogatási normákkal, azaz megfeleljen a 651/2014/EU rendeletben (általános csoportmentességi rendelet) foglalt előírásoknak. Ennek érdekében új támogatási korlátot vezetnek be, mely szerint az egy előadó- művészeti szervezetnek juttatott összes támogatás – ideértve a kiegészítő támogatást és az adóról való rendelkezés intézményének keretében juttatott felajánlások összegét is – nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet előző évi EGT tagállamban elért éves jegybevételének a 80 százalékát és nem lehet több mint 1,5 milliárd forint (korábban csak a 80 százalékos korlát volt alkalmazandó). Ezen módosítás a támogató adózót nem érinti.
Az egységes jogalkalmazás érdekében egyértelműsíti a törvény az adókedvezmény feltételrendszerét, miszerint az adózó akkor jogosult az adókedvezmény igénybevételére, ha a támogatás juttatásának adóévében megfizeti a kiegészítő támogatást, illetve ha azt helytelenül 10 százalékos adókulccsal állapította meg – miközben a 19 százalékos kulcs alkalmazására is köteles – a támogatás 7 százalékát a támogatás adóévét követő 90 napon belül megfizeti az arra jogosult részére.
Civil szervezetek adózása
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szerveztek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénnyel (Civil törvény) való összhang megteremtése érdekében módosultak az alapítványok, közalapítványok és az egyesületek társaságiadóalap-megállapítási szabályai. Az adózási és az ágazati jogszabály közötti koherencia érdekében speciális – többek között a befektetési tevékenységre és ingatlanvásárlásra vonatkozó – adóalap-növelő és -csökkentő tételeket vezettek be, figyelemmel arra, hogy a civil törvény fogalmi rendszerében nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek többek között az adomány elfogadása, a cél szerinti tevékenység, a pénzeszközök befektetése, társasági részesedésbe elhelyezése, valamint az ingatlan megszerzése és használatának átruházása.
Egyéb módosítások
A társaságiadó-törvény év közbeni változásai közül kiemelendő szabály, amely szerint a 30 millió forintot meg nem haladó reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség minden további feltétel nélkül elismert költségnek számít. A rendelkezést visszamenőleges hatállyal a 2014. évtől állapították meg.
A helyi iparűzési adónál is többféle változás lesz.
IFRS-átállás adó-következményei
Az IFRS-ek szerinti beszámoló-készítésre történő átálláshoz kapcsolódóan a helyi iparűzési adó törvény-rendszerében is több új rendelkezést vezettek be – ezekről későbbre ígért a cég tájékoztatást.
Új K+F adókedvezmény
Új K+F adókedvezményt iktattak be a helyi iparűzési adó rendszerébe, mely szerint az adóalany a törvényben előírt általános szabályok szerint számított adóját az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10 százalékának megfelelő összeggel csökkentheti. A rendelkezés a K+F költségek – részbeni – kétszeres levonhatóságát eredményezi, egyrészt annak teljes összege adóalap-csökkentő tételként elszámolható, másrészt további 10 százalékos adókedvezmény biztosítható. Az önkormányzat saját hatáskörében rendeleti úton dönthet arról, hogy bevezeti-e a kedvezményt.
Mentesülés az adóbevallás benyújtása alól
Nem kell adóbevallást benyújtani abban az esetben, ha az önkormányzati adórendelet mentességi, kedvezményi szabálya alapján adófizetési kötelezettség nem terheli az adóalanyt. 2017-től a bevallás elektronikusan is benyújtható 2017-től a helyi iparűzési adó alanya bevallási kötelezettségét az általános nyomtatványkitöltő programból elérhető, az állami adóhatósághoz benyújtott elektronikus bevallási nyomtatványon is teljesítheti. Az adóhatóság a bevallást a megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóság részére haladéktalanul elektronikus úton elküldi, melyet az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni feltéve, hogy az az adóhatósághoz határidőben benyújtásra kerül.
Autópályadíj, külföldi útdíj levonhatósága
A jövőben mind a külföldön megfizetett útdíjnak, mind a belföldön megfizetett úthasználati díjnak a költségként történő elszámolásán túl 7,5 százalék levonható az iparűzési adóból.
Az illetékeknél is számos mentesség lép életbe jövőre.
Haszonjárművek, környezetkímélő járművek visszterhes szerzésének illetékmentessége
Nem keletkeztet illetékkötelezettséget a haszonjárművek (a gépjárműadóról szóló törvény szerinti autóbusz, nyerges vontató és tehergépkocsi) és a környezetkímélő (gázüzemű) járművek visszterhes szerzése.
Munkavállalói Résztulajdonosi Programhoz kapcsolódó illetékmentesség
Új illetékmentességi rendelkezés rögzíti, hogy a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében történő értékpapír, üzletrész, tagi részesedés ingyenes megszerzése mentes az ajándékozási illeték alól.
Lakásbérlők és örökösök ingatlan szerzésének illetékmentessége
Az illetéktörvény új rendelkezése illetékmentességet biztosít a korábbi lakását bérlő, majd visszavásárló magánszemélyek és örököseik, illetve azon lakásvásárlók részére, akik eladóik, illetve azok magánszemély örökösei számára határozott időre, de legalább 5 évre lakásbérleti és visszavásárlási jogot biztosítanak, ha az éves bérleti díj nem magasabb, mint a lakás vételárának 7 százaléka.
A gépjárműadónál két változásra kell figyelni majd.
Környezetkímélő járművek adómentessége
A jövőben az elektromos meghajtású gépjárművek mellett a többi környezetkímélő (gázüzemű) gépjármű üzemeltetése is mentes a gépjárműadó fizetési kötelezettség alól, amely módosítással a jogalkotó ezen korszerű környezetkímélő járművek elterjedését kívánja ösztönözni.
Szerelvényadóztatás
A jelenlegi szabályozást – mely szerint a nyerges vontató és az általa vontatható félpótkocsi külön-külön adótárgy, így olyan félpótkocsi is adóköteles, amelyhez vontató nem tartozik – felváltja a szerelvényadóztatás. A szerelvényadóztatás lényege, hogy a félpótkocsi nem adótárgy, az önmagában nem adóköteles, azonban a vontató adóalapja tartalmazná a vontató által vontatható össztömeget (egy nyerges vontatóhoz tartozó egy félpótkocsi adóalapját). Mindez azt jelenti, hogy a nyerges vontatókra új adóalapot állapítanak meg, a félpótkocsik adókötelezettsége pedig megszűnik.
Változások lesznek a pénzügyi szervezetek különadójánál is.
Pénzintézet hitelállomány növekedése után érvényesíthető adókedvezménye
2016. január 1-jétől a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások a kihelyezett vállalkozói kölcsönök – előző évekbeli – állományának növekedéséhez kapcsolódóan adókedvezményt vehetnek igénybe.
Csökkenő adómérték és új adóalap
2016. január 1-jétől a hitelintézetek különadó alapja a 2009. évi beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg helyett, a 2014. évi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg. Emellett 2016-tól fokozatosan csökken a különadó mértéke. A különadó 2016-ban az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 0,31 százalék, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalék lesz a korábbi 0,53 százalék helyett.
Az általános forgalmi adónál is több változás lesz 2016-tól.
Adólevonási jog érvényesíthetőségi idejének korlátozása
Közösségen belüli beszerzés és önadózással megállapított importáfa esetén az adólevonási jog csak abban az időszakban lesz érvényesíthető, amelyben a levonható adó felmerült. Minden más esetben folyó időszakban csak olyan adólevonási jog lesz érvényesíthető, amely a bevallás időszakában, vagy a bevallás időszakát magában foglaló évet megelőző egy éven belül keletkezett.
Az el nem évült, de a fentiek szerinti időszakokban nem érvényesített levonható adó a továbbiakban csak a keletkezésének időszakában lesz érvényesíthető, önellenőrzéssel. Az átmeneti szabályok szerint a fentieket csak 2016. január 1-én vagy azt követően keletkezett adólevonási jog esetén kell alkalmazni.
Időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjának változása minden adóalany számára
A korábban elfogadott és kihirdetett változások lépnek hatályba 2016. január 1-jétől, minden adóalany számára, egy jelentős változással. A hatályba lépő szabályok szerint az időszakos elszámolású ügyletek esetén a teljesítési időpont főszabályként az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja lesz.
Két esetben is felmerül kivétel, a következők szerint:
- amennyiben az elszámolási időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi, a teljesítés időpontja a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja lesz,
- amennyiben pedig az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra esik, a teljesítés időpontja az elszámolási időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap lesz (a korábban elfogadott szabályok szerint ez 30 nap volt).
Az új szabályokat az olyan 2015. december 31-ét követően kezdődő elszámolási időszakokra kell először alkalmazni, amelyeknél a fizetés esedékessége is 2015. december 31. utánra esik.
Változások a csoportos adóalanyiságnál
2016-tól kezdődően bővülnek az állami, illetve helyi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok áfacsoportban való részvételi lehetőségei.
Új mentességek a számlakibocsátás alól
Adómentes légi személyszállítás esetén, illetve külföldi adóalany által belföldi magánszemélynek nyújtott telekommunikációs szolgáltatások, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások valamint elektronikus úton nyújtott szolgáltatások esetén csak akkor kell számlát kibocsátani, ha a szolgáltatás igénybe vevője ezt kéri.
Áfa-visszaigénylés határideje kockázatosnak minősített adózók esetén
2016-tól az adóhatóság meghatározott esetekben kockázatosnak minősítheti az adózót. A minősítés fennállásának időtartama alatt a visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje kötelezően 75 nap, és nem alkalmazható ennél rövidebb kedvezményes határidő (pl. 30 vagy 45 nap).
A környezetvédelmi termékdíjnál a következő változásokra kell számítani.
Átalánydíj gépjárművek részét képező termékdíjköteles termékekre
Megnyílik a darabszám alapú átalánydíj fizetés lehetősége a gépjárműgyártók és -forgalmazók számára. A gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket (akkumulátor, gumiabroncs, kenőolaj, elektromos elektronikai berendezés) első belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő kötelezett választhatja az átalánydíj fizetést.
Számlazáradék
Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a csomagolószerek és reklámhordozó papírok első belföldi forgalomba hozatala esetén nem lesz kötelező minden esetben az előírt szövegezés feltüntetése a számlán.
Egyéni hulladékkezelés
Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezettek jelenlegi negyedéves bevallási és fizetési kötelezettsége megszűnik, a hatályba lépő szabályozás számukra éves termékdíj-előleg megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettséget ír elő.
Egyéb rendelkezések:
- A külföldről behozott áru csomagolását képező csomagolószer utáni termékdíj-kötelezettség egyértelműsítése érdekében a hatályba lépő jogszabály kiegészíti a lehetséges kötelezettek körét a csomagolási hulladék első belföldi birtokosával.
- Külföldre történő értékesítés mentessége: Ha az első belföldi eladótól közvetlenül külföldre szállítják a termékdíj-köteles terméket, az értékesítés nem csak akkor mentes a termékdíj alól, ha az eladó szállít(tat)ja külföldre a terméket.
- Újrahasználható csomagolószerek mentessége: A külföldről csomagolás részeként behozott többutas csomagolószerek után akkor nem keletkezik saját célú felhasználás (kicsomagolás) jogcímen termékdíj-kötelezettség, ha a csomagolószert 365 napon belül igazolt módon kiszállítják külföldre.
- Külföldi általi értékesítés termékdíj-kötelezettségének egyértelműsítése: Ha belföldi részére értékesít külföldről egy eladó magyar adószám alatt, termékdíj-kötelezetté válik.
Akit érint a jövedéki adó, az pedig a következőket tartsa észben:
A kereskedelmi gázolaj utáni visszaigénylés
A kereskedelmi gázolaj felhasználása után visszaigényelhető jövedéki adó mértéke literenként a jelenlegi 11 forintról 7 forintra csökken.
Magánfőzés
Az előállított magánfőzött párlatra vonatkozó adó mértéke megváltozik: a jelenleg hatályos évi 1000 forintos adó helyébe 700 forint értékű párlat adójegy lép. Egy párlat adójegy egy liter 42 térfogat-százalékos tényleges alkoholtartalmú párlat előállítására jogosít fel. A magánfőző tárgyévben legfeljebb 86 darab párlat adójegyet szerezhet be és legfeljebb ennek megfelelő mennyiségű párlatot állíthat elő.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj is változik (némi brüsszeli nyomásra – tegyük hozzá).
Díj mértéke
2016-ban megszűnnek a 2015-ben hatályos sávos díjmértékek és a felügyeleti díj számításánál alapszabályként egységesen a megelőző naptári év díjköteles árbevételét/bevételét kell alapul venni, a díj mértéke pedig ezen összeg jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított 0,1 százaléka.
A regisztrációs adónál is változik a mérték
Nulla forintos adótétel fog vonatkozni a tisztán elektromos gépkocsikra, a külső töltésű hibrid elektromos gépkocsikra, a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsikra és a nulla emissziós gépkocsikra.
Közösségi vámjog – megfizetés módja
A közölt vámösszeg és nem közösségi adók és díjak megfizetésével kapcsolatban a jelenlegi szabályozással ellentétben a NAV által nyilvántartott, de téves államháztartási számlára, illetve nem azonosítható módon történt befizetést is teljesítettnek kell tekinteni.
Uniós Vámkódex hatályba lépésével kapcsolatos változások
2016. május 1-jén hatályba lép az Uniós Vámkódex, ami hatályon kívül helyezi az Európai Unió jelenlegi vámjogi szabályozását. A számos változás közül az alábbiakat érdemes kiemelni:
Vámeljárások átalakulása, új vámjogi egyszerűsítések
A jelenlegi nyolc vámeljárás (árutovábbítás, vámraktározás, aktív feldolgozás, vámfelügyelet melletti feldolgozás, ideiglenes behozatal, passzív feldolgozás, kivitel, szabad forgalomba bocsátás) helyébe három vámeljárás (szabad forgalomba bocsátás, különleges eljárások, kivitel) lép.
Új szabályok az engedélyezett gazdálkodókra vonatkozóan
Az Engedélyezett Gazdálkodói státusz megszerzéséhez, valamint fenntartásához új feltételként a gazdálkodóknak igazolniuk kell, hogy az adószabályokat nem sértették meg súlyosan vagy ismételten, biztosítaniuk kell az áruforgalmuk szigorú ellenőrzését és igazolniuk kell, hogy a munkatársak rendelkeznek kellő szakértelemmel, vagy szakmai képesítéssel. Az Engedélyezett Gazdálkodói (AEO) tanúsítványok típusai közül megszűnik a vámjogi egyszerűsítések (AEOC) és a biztonság és védelem (AEOS) típusú tanúsítványt egyaránt magába foglaló, kombinált típusú Engedélyezett Gazdálkodói státusz (AEOF). A már megszerzett AEO tanúsítványok nem veszítik el érvényességüket, ugyanakkor a vámhatóság felül fogja vizsgálni, hogy azok megfelelnek-e az újonnan felállított követelményeknek.
