Gazdaság

Ha rossz döntést hozol, nem történik semmi, mert senki nem fog kijavítani

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2017. 09. 12. 19:49

Korábban a témában:

Valószínűleg egészen racionális döntés elmenni és ingyen meghallgatni a világ egyik leghíresebb élő közgazdászát, ha épp Budapesten ad elő. Szinte biztos, hogy ha feltételezzük, hogy az ember egy hideg fejjel, önös érdekében gondolkodó klasszikus közgazdasági lény, akkor ezt fogja tenni. És elég sokan ezt is tették, mert Richard Thaler sűrűn teletömött teremben adott elő az MTA dísztermében.

Abban viszont, hogy ennyien követték a racionális énjüket van egy elég nagy poén.

Thaler területe a viselkedésalapú közgazdaságtan, és a chicagói egyetem professzorának egyik alapállítása, hogy azzal ellentétben, amit a klasszikus közgazdaságtan képzel, az emberek gyakran nem racionálisan, vagy a saját érdekükben cselekszenek. Gyakorlatilag erről szól a leghíresebb Nudge című könyve is, amelyben könnyen megérthető példákon keresztül azt mutatja be, hogyan lehet ezt az irracionális viselkedést ellensúlyozni. A döntéstervezés ezzel párhuzamosan a közgazdaságtan egyik leggyorsabban fejlődő területe lett.

Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Pont azért kapta meg idén Richard Thaler a Rajk László szakkollégium John von Neumann-díját. Ez egyébként egy komoly díj, eddig kifejezetten híres és elismert közgazdászok kapták meg. Ennek a szerencsés hozadéka, hogy a Rajk László szakkollégium minden évben elhoz Budapestre egy elismert közgazdászt.

A viselkedésalapú közgazdaságtan redundáns kifejezés. Hogy miért az? Mert milyen más típusú közgazdaságtan lenne, mint viselkedésalapú?

– kezdte a beszédét Thaler. Szerinte a jelenlegi klasszikus közgazdaságtan azt feltételezi, hogy a felek racionálisan döntenek, de nem volt ez mindig így. Adam Smith például Thaler szerint viselkedésalapú közgazdász volt. Sőt, Keynes idejéig végig viselkedésalapú volt a közgazdaságtan, mert nem feltételezte a tökéletes döntéseket.

Thaler szerint a modern közgazdaságtan lényege, hogy a pszichológia jó elméleteit emelje át, ahelyett, hogy rossz pszichológiai elméleteket talál ki.

A klasszikus közgazdaságtan feltételezi, hogy az emberek alapvetően

  • optimalizálnak,
  • önérdekkövetők,
  • van önuralmuk,
  • és nincsenek tévhiteik.

Eszerint csak a jó dolgokat veszik meg, pont megfelelő mennyiségű ételt esznek, pont eleget spórolnak.

Ezek egy képzelt lényt, a homo economicust írják le, de én egyszerűen csak ekonoknak hívom őket. A modern közgazdaságtan nagyrészt azzal foglalkozik, hogy ezeket a képzelt ekonokat kutassa. Én jobban szeretek homo sapienseket kutatni.

– mondja Thaler. És a klasszikus közgazdaságtan feltételezései azért sem igazak, mert

  • vannak dolgok, amik nehezebbek, mint más dolgok.
  • vannak emberek, akik okosabbak, mint más emberek.

Tehát eleve nem reagálhat mindenki pont ugyanolyan optimálisan minden kihívásra.

A klasszikus közgazdaságtan elképzelései szerint az emberek szisztematikusan jó döntéseket hoznak, ezért a közgazdaságtan is úgy mér, mintha szisztematikusan jó döntéseket hoznánk. Pedig ez nem így van.

Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Azt is feltételezhetjük, hogy az emberek alapvetően képesek a tanulásra, ezért előbb-utóbb optimalizálják a döntéseiket. Thaler szerint ez kis döntésekben, mint mondjuk a tejvásárlás, még igaz is lehet, ezek ugyanis sorozatos elhatározások, és van lehetőség a tanulásra. De amint emelkednek a döntések tétjei, egyre kevesebb lehetőség van a tanulásra. Autót nem veszünk hetente, házasodni se szoktunk évente, ezért nehéz benne gyakorlatot szerezni.

Thaler szerint egyébként is nagyon nehéz bizonyítani, hogy az optimalizáció működne, mert meglepően kevés teszt van rá. És egyébként a piac sem képes az ekonokat emberekké változtatni. Már csak azért sem, mert az élet sem büntet meg azért, ha nem optimálisan döntesz, és nem az ideális házat veszed, nem az optimális társsal házasodsz össze.

Sokkal egyszerűbb a piacon kizsákmányolni a hibás döntéseket, mint korrigálni őket.

– mondja Thaler. Szerinte erre a legjobb bizonyíték az úgynevezett meghosszabbított garancia, amit a készülékeinkre veszünk, és ami szerinte teljes hülyeség, mégsem lehet meggyőzni senkit arról, hogy ne vegye meg.

Ha a legnagyobb téteket nézzük, akkor a közgazdaságtan azt állítja, hogy

  • nincs ingyenebéd, nem lehet megverni a piacot,
  • a piaci szereplők racionálisak.

Pedig Thaler szerint a piacot igenis meg lehet verni, és ha a piaci szereplők racionálisak, a folyamat pedig optimalizált és önérdekkövető, akkor a pénzügyi közvetítés nem lehetne ekkora iparág.

Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Thaler kedvenc története a piac irracionális működéséről az, hogy amikor Barack Obama eltörölte a Kubával szembeni szankciókat. Volt egy cég, amely szárnyalni kezdett a tőzsdén, pedig szinte semmilyen tulajdona nem volt Kubában. De a tőzsdei rövidítés CUBA volt, ezért vették, mint a cukrot. Ennyit a piaci szereplők racionalitásáról.

Thaler megoldása a jövőre nézve egyébként saját maga szerint sem annyira működőképes, mert ha mindenki a viselkedés és mintaalapú közgazdaságtant kutatná, a jövőben gyakorlatilag megszűnne a közgazdaságtan.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.