Budapest, 2015. november 4.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke (j) beszámolója elmondása után elköszön Nagy Mártontól, az MNB alelnökétől az Országgyűlés plenáris ülésén  2015. november 4-én. Az ülés napirendjén az MNB 2012-es, 2013-as és 2014-es üzleti jelentéseinek és beszámolóinak vitája szerepel. 
MTI Fotó: Kovács Attila
Gazdaság

Matolcsy pofozgatja a jegybank agyát

Baksa Roland
Baksa Roland

újságíró. 2017. 02. 27. 14:17

Sokat segített Matolcsynak, de az elnök most megrendszabályozza, sőt akár az is lehet, hogy ejti azt az embert, akit a jegybank szakmai irányítójának tartanak. Egymás után húzzák ki alóla a területeket, elveszítheti a tőzsdeelnökséget is. Nagy Márton túl erős lett, és kiszállt a jegybanki alapítványból, ezzel el is vághatta magát.
Korábban a témában:

Nagy belső hatalmi átrendeződés zajlik a Matolcsy György vezette jegybankban, aminek a kárvallottja lényegében egyetlen ember: az, akire Matolcsy eddig a leginkább támaszkodott szakmai ügyekben, és akiből alelnököt csinált.

Nagy Márton azon kevesek egyike volt a Simor András-féle Magyar Nemzeti Bank (MNB) felső vezetői közül, akik át tudták menteni magukat a Matolcsy-uralta jegybankba. Matolcsy 2013 tavaszán került az MNB élére, és az igazgatók, az ügyvezető igazgatók java részétől gyorsan megvált, mások pár hónap alatt távoztak az intézményből, a stáb több tagjával együtt. A két alelnököt megfosztották addigi jogköreik jó részétől, kiüresítették a pozíciójukat, egyiküknek, Karvalits Ferencnek a mandátuma pár héttel Matolcsy beiktatása után lejárt, míg a másik alelnök, Király Júlia rá pár hétre, a megbízatásának lejárta előtt három hónappal távozott, jelezve egyet nem értését az átalakításokkal.

Nagy Márton azonban villámrajtot vett.

Budapest, 2016. május 2.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. május 2-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Az addig igazgatóként ott dolgozó Nagy egy szinttel feljebb lépett, ügyvezető igazgató lett (az elnök és az alelnök után a harmadik szint a hierarchiában), talán nem függetlenül attól, hogy erős a meggyőződés a volt jegybankosok között: Nagynak szerepet lehetett a gyors sorcsere kikényszerítésében, a régi emberek kitessékelésében.

A titulusváltozásánál van lényegesebb is: Nagy szerepe a jegybankban sokkal nagyobb mértékben értékelődött fel. Neki tulajdonítják Matolcsyék első nagyobb jegybanki akciójának, a vállalkozásokat olcsó hitelre átállító növekedési hitelprogramnak (nhp) a kidolgozását. A bankszektort befolyásoló egyéb MNB-s intézkedések tervei is javarészt az ő íróasztalán születtek meg, befektetői találkozókra járt, sokszor nyilatkozott,

úgy általában őt tartják a jegybank szakmai irányítójának.

Háttérbe szorította a jegybank másik fontos részlegét vezető ügyvezető igazgatót, Palotai Dánielt. Aztán 2015-ben egy sor pozíciót zsebelt be az MNB-n kívül, több szervezet igazgatóságába delegálták – ő lett például a Budapesti Értéktőzsde elnöke –, ráadásul abban az évben ősztől Matolcsy alelnökévé nevezték ki.

Pozícióhalmozás

2015-ben, amikor alelnök lett Nagy Márton az MNB-ben, és ezzel bekerült a jegybank legfőbb döntéshozó testületébe, a monetáris tanácsba, több szervezet vezetőségébe is beválasztották:

  • Igazgatósági elnök a Budapesti Értéktőzsdénél és a Magyar Pénzverő Zrt.-nél
  • Igazgatótanácsi tag az Országos Betétbiztosítási Alapnál és a Szanálási Alapnál
  • Igazgatósági tag a Központi Elszámolóház és Értéktár (KELER) Zrt.-nél és a KELER Központi Szerződő Fél (KSZF) Zrt.-nél

És jött a lejtő

A hatalomtechnikai megfontolás mellett vagy helyett azonban többen utaltak beszélgetőtársaink közül arra, hogy az MNB-elnök és Nagy Márton viszonyában 2016 elején bekövetkezett a törés. Hogy pontosan miért, arra kétféle magyarázatot hallottunk a jegybanki történéseket ismerőktől. Az egyik szerint Matolcsy egyszerűen nem akarta, hogy túlzottan megerősödjön Nagy. Talán zavarhatta az is az elnököt, hogy sokan nem egyedül neki tulajdonítják a jegybank eredményeit, hanem minimum osztoznia kell az alelnökével az elismerésekben, Nagyra pedig a sajtó a géniusz jelzőt aggatja.

Mindenesetre Matolcsy Naggyal szembeni bizalma tavaly év elején léket kapott.

E verzió szerint Matolcsy a lojalitás hiányaként értékelhette, hogy Nagy 2016 márciusában kiszállt az egyik jegybanki alapítványból, és ezt nem is titkolta a nyilvánosság előtt. (A hat jegybanki alapítvány tele van olyan emberekkel, akiket a közvélekedés Matolcsy bizalmasai közé sorol.)

Nagy a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány (PADS) kuratóriumi tagja volt annak 2014 áprilisi megalapítása óta, azonban 2015 végén lemondott erről a tisztségről. Nagy a Világgazdaságnak a kilépés jogerőre emelkedése után pár héttel, 2016 márciusában adott interjúban megszaporodó feladataival indokolta, hogy otthagyja az alapítványt, de több beszélgetőtársunk szerint ez csak ürügy volt.

A forrásaink által munkamániásként leírt Nagy, ha sokáig nem hangoztatta is, szerette volna távol tartani magát az alapítványok – mint később kiderült – botránnyá dagadt ügyeitől, és kapóra jött neki, hogy hivatkozhat a felgyűlt munkáira – szól a magyarázat.

Az alapítványi botrányok

Emlékezetes, a kormányoldal – Matolcsyék kérését meghallva – titkolni akarta a jegybanki alapítványok költéseit, szerződéseit, ilyen hatású törvényt hoztak, azonban az Alkotmánybíróság 2016 márciusának végén alkotmányellenessé nyilvánította a jogszabályt. Az MNB alapítványainak nyilvánosságra kellett hozniuk a szerződéseiket – jókora botrány is kerekedett azok tartalmából, például abból, hogy Matolcsy rokonaihoz, azok céges érdekeltségeihez jutott bőven az alapítványi, vagyis közpénzből.

Azóta, tehát szűk egy éve folyamatosan veszít hadállásokat Nagy Márton. A nehéz helyzetbe került bankokat rendbe tevő úgynevezett szanálási hatóságot kiszedték alóla, aztán az olyan stratégiai kérdések megvitatásában is a korábbiakhoz képest kevésbé támaszkodtak rá, mint a 2016 nyarán magánkézbe adott, de Matolcsy bizalmi emberének számító Balog Ádám által vezetett MKB Bank.

A jegybankban kész tényként kezelik, hogy egy másik fontos területet, a bankrendszer stabilitásával foglalkozó úgynevezett makroprudenciális területet is elveszik Nagytól,

és inog a pozíciója a tőzsde élén is.

Az alelnök mostanság kevesebbet is nyilatkozik a sajtóban, néhány rendezvényre mást küldenek a jegybankból. A viszony megromlásának jeleként idézték fel a kremlinológiai okfejtésekre fogékonyak azt, hogy míg korábban jellemző volt, hogy a legfőbb döntéshozó fórumon, a monetáris tanácsban az elnök mellett az alelnökök ülnek, addig tavaly többször előfordult, hogy Nagy nem Matolcsy mellett foglalt helyet.

Egyelőre nem rajzolódik ki egyértelműen, hogy valakit felépítene Nagy helyett Matolcsy. Erre következtetnek forrásaink abból is, hogy a Nagytól elszedett feladatokat több vezető között dobták, dobják szét. Ez a házon belüli bizonytalanság fenntartásában is segít.

Reagált az MNB

Cikkünk megjelenése után a jegybank közleményt juttatott el lapunkhoz, amelyben Nagy Márton alelnök – egyebek mellett – azt közli: határozottan cáfolja és visszautasítja azokat az állításokat, amelyek szerint a Magyar Nemzeti Bank vezetése nem egységes. Leszögezi, hogy Matolcsy Györggyel való viszonyában sem 2015-ben, amikor lemondott alapítványi pozíciójáról, sem 2016 elején, sem azóta nem következett be semmifajta „törés”. Nagy szerint Matolcsy György bizalma iránta töretlen.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.