Élet-Stílus

Magyar kutatók harcolnak a ráknál is gyilkosabb baktériumokkal

Rónyai Júlia
Rónyai Júlia

újságíró. 2016. 09. 25. 17:30

Milliók halálához vezethet, ha tovább csökken az antibiotikumok hatékonysága, a magyar kórházakban már ma is ezrek fertőződnek meg az ellenálló baktériumokkal. Az ENSZ nemzetközi harcot hirdetett az antibiotikum-rezisztencia ellen, amiben a magyar kutatók élen járnak. Az sem kizárt, hogy tőlük érkezik majd a megoldás.
Korábban a témában:

Nem új keletű probléma, ám egyre égetőbb, hogy az antibiotikumok lassan, de biztosan hatásukat vesztik. Olyan, manapság már jól kezelhetőnek tartott betegségek gyilkolhatnak újra, mint a TBC vagy a tífusz, ha nem lesz már szer, ami meggátolja baktériumok szaporodását. Ez pedig túlzás nélkül az orvoslás középkorába taszíthat vissza minket, akár újabb világjárványokat okozhatnak a rég legyőzöttnek hitt betegségek.

A veszély mértékét jól jelzi, hogy csütörtökön ülésezett ezzel kapcsolatban az ENSZ is, a tagországok pedig nyilatkozatot írtak alá arról, hogy felveszik a harcot az antibiotikum-rezisztencia ellen.

A világon évente legalább 700 ezren halnak bele azokba a fertőzésekbe, amikre a legtöbb antibiotikum már hatástalannak bizonyul. Ám még ennél is nagyobb a gond: 2050-re már évi 10 millió áldozatot szedhetnek a baktériumok, többet, mint napjainkban a rák.

Terjedőben vannak a multirezisztens, azaz több antibiotikum-csoportnak is ellenálló szuperbaktériumok: van köztük, amit elkapva a halálozási arány akár 50 százalék is lehet. A terrorizmusnál is fenyegetőbb veszély ez – mondta már 2013-ban a brit népegészségügyi biztos, Sally Davies.

De mi is az antibiotikum-rezisztencia, és miért alakul ki?

Alexander Flemming, a pencillin feltalálója már 1945-ben, Nobel-díja átvételekor figyelmeztette az emberiséget:

Fennáll a veszély, hogy a tudatlanok kevesebb antibiotikumot adagolnak a kelleténél, a nem-halálos adag pedig ellenállóbbá teszi a mikrobákat.

A túlélés kulcsa az alkalmazkodás, a baktériumok pedig rendkívül alkalmazkodó életformák: gyorsan megtanulnak „túljárni az eszén” a hasonló hatású készítményeknek és mutálódni kezdenek. Génállományuk módosul, kiszelektálódnak az ellenállóbb baktériumok.

Akkor miért nem fejlesztenek új antibiotikumokat?

Mert nem éri meg. A nagy gyógyszergyártó cégek egyre kevésbé fognak új szerek fejlesztésébe, ezekről ugyanis tudható, hogy már akár az alkalmazásuk kezdetétől számított 10 éven belül elértéktelenednek a rezisztencia miatt. Így nem kifizetődő dollármilliárdokat fektetni egy-egy szer fejlesztésébe, tesztelésébe, az ezzel kapcsolatos hosszadalmas klinikai vizsgálatokba.

Épp ezért lenne fontos, hogy csak felelősen, a legindokoltabb esetekben alkalmazzunk antibiotikumot. A magyar orvosi gyakorlatban azonban magunk is tapasztalhatjuk, hogy ez nem mindig történik így:

  • gyakran már megfázására felírják az antibiotikumot, amire egyébként hatástalan,
  • van, hogy egy betegségre többféle készítményt is végigpróbálnak,
  • netán ugyanazt a kiújuló fertőzést (pl. felfázást) kezelik újra és újra hasonló hatású szerrel.

Ilyenkor általában nagy a nyomás az orvoson, hiszen a beteg nem akar tőle „üres kézzel” távozni, olyan szert vár, amitől mihamarabb jobban lesz. Mindegy, csak gyorsan adjon valamit

– mondja Spohn Réka, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának munkatársa.

Sokan hajlamosak rá, hogy a terápia vége előtt abbahagyják a gyógyszer szedését, hiszen már jobban érzik magukat – a panaszok azonban hamarosan kiújulnak, és ekkor beszedik a maradék antibiotikumot is. A baktériumtörzsek így nem pusztulnak el, épp ellenkezőleg: ellenállóvá válhatnak a kisebb gyógyszeradagokhoz alkalmazkodva. A beteg már ezekkel az ellenálló kórokozókkal fertőz tovább. Így juthattunk el addig, hogy mára globális méreteket öltött a probléma.

Mondhatni, lépéshátrányba került a baktériumokkal szemben az orvostudomány.

baktérium (Streptococcus pneumoniae baktérium)
baktérium (Streptococcus pneumoniae baktérium)

Baktériumok hemzsegnek a kórházi vécében

Mivel új csodaszer a közeljövőben nem várható, napjainkban inkább a fertőzések megelőzésére fektetik a hangsúlyt. A legkockázatosabb a mezőgazdaság, ahol az állattenyésztés során is nagy mennyiségben használnak fel antibiotikumokat. Különösen veszélyesek a kórházak is, amik köztudottan melegágyát képezik a baktériumoknak.

A kórházakban minden adott a rezisztencia elterjedéséhez: a betegek immunrendszere legyengült, az antibiotikumokat nagy mértékben alkalmazzák, sokszor megelőzésre is. A szennyvízzel távozó antibiotikumok pedig lehetővé teszik, hogy a rezisztencia a környezetben is elterjedjen

– mondja Spohn.

Egészen rémisztő annak a 24.hu birtokába került vizsgálatnak az eredménye, amelyet egy nevük elhallgatását kérő cég végzett. Ők összesen 5 magyar kórház sebészetének vécéjében, mosdójában vettek mintát fültisztító pálcikával, végighúzva azokat a kilincseken, vécélehúzókon, csaptelepeken.

A laboreredmény magáért beszél:

minden kórház vécéjében kitenyészett legalább egy, de van, ahol 3 patogén (betegséget okozó) baktériumtípus.

Köztük egy kórházban felbukkan a straphylococcus aureus baktérium is, aminek egy törzse MRSA fertőzést okozhat. Ez a tályogokkal járó betegség a legtöbb antibiotikumnak ellenáll, becslések szerint évente több, mint 19 ezer áldozatot szed Európában és Amerikában is, így a HIV-nél is halálosabb.

Az Országos Epidemológiai Központ 2014-es adati szerint ebben az évben 3595 beteget ápoltak rezisztens baktérium által okozott fertőzéssel a magyar kórházakban, amibe közülük 112 halt bele. A 2015-ös halálozási statisztikákat a TASZ az ANTSZ-től próbálta kiperelni, nyilvánosságra azonban azóta sem kerültek.

Két irányból támadják

Nem csoda, hogy világszerte zajlanak a kutatások arra nézve, hogy kerülhetnénk meg az antibiotikum-problémát. Magyarországon jelentős eredményeket tudhatunk magunkénak, két nemzetközileg elismert kutatócsoport is dolgozik rajta.

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában Pál Csaba, Bolyai-díjas biológus és társai vizsgálják, hogyan lehetne megakadályozni a baktériumok rezisztenssé válását. Azt vallják, minden baktériumnak van egy “Achilles-sarka”: ha valamiben megerősödnek, másban érzékenyebbé válnak, és ezeket a pontokat kell megtalálni.

Kutatásuk legfőbb szempontja, hogy a rezisztencia esélyét nullára csökkentsék, ezzel pedig Pál Csabáék egyedülállóak a világon. 

Két fő iránya van a kutatásnak:

  • az egyik az új hatóanyagok keresése, amelyhez az élővilágban is jelenlévő, baktériumölő molekulákat módosítanak,
  • a másik keretében azt vizsgálják, hogy ezek az anyagok képesek-e a ma használt antibiotikumok hatását felerősíteni, ha azokkal kombinációban alkalmazzák őket.

A kombinált terápia célja lehet, hogy egymás hatását erősítse a két szer, ekkor kisebb dózisban adagolva, kevesebb mellékhatással is eredményesebb lehet a kezelés. Rájöttek ugyanakkor arra is, hogy

 két szer együttes alkalmazása nagy mértékben csökkentheti a rezisztencia esélyét.

A két, eltérő hatású antibiotikum különböző pontokon támadja a baktériumot, ezzel olyan reakciókra ösztönzi azt, amelyek egymásnak ellentmondóak lennének. Így sokkal kisebb eséllyel alakul ki olyan mutáció, ami által rezisztenssé válhat

– magyarázza Spohn, hozzátéve, hogy ennek a  gyakorlatban való alkalmazása még nagyon távoli.

Ennek ellenére régóta nemzetközi figyelem övezi az intézet munkáját. Idén Pál Csaba másodjára is elnyerte az Európai Kutatói Tanács pályázatát, amire komoly tudományos áttörést ígérő kutatási tervvel lehet jelentkezni.

szuperbaktérium (orvostudomány, gyógyítás, orvoslás, baktérium, mrsa, kutatás, antibiotikum, gyógyszer, tudomány, mikrobiológia, kórokozó)

Magyar találmány antibiotikum helyett

Nem túlzás, hogy élen járunk a baktériumok elleni harcban, hiszen magyar érdem egy másik felfedezés is.

Noszticzius Zoltán, a BME Fizika Tanszékének professzor emeritusa és társai ismerték fel, hogy bizonyos antibiotikumokat akár teljességgel kiválthat egy másik szer.

A klór-dioxid vizes oldata a másodperc töredéke alatt pusztít ki minden baktériumot, gombát és vírust, a baktériumoknak esélyük sincs, hogy rezisztenciát alakítsanak ki vele szemben – mondja a Széchenyi-díjas kutató.

Régóta alkalmazták fertőtlenítőszerként, ám

a világon elsőként Noszticziusék állítottak elő olyan hipertiszta klór-dioxid oldatot, ami emberek gyógyítására is alkalmazható.

Ennél is fontosabb, hogy a magyar professzor és csapata fedezte fel, az anyag azért nem kártékony az emberi szervezetre, mert méret alapján “válogat”: 100 milliószor kevésbé veszélyes az emberi testre, mint a kórokozókra.

A szert Európában, Amerikában és Kínában is szabadalmaztatták, egyelőre leginkább a fogászatban alkalmazzák, például gyökérkezelés után.

Átveheti-e vajon az antibiotikumok szerepét?

Részben – mondja a professzor.

Ez egy lokális szer. Sebkezelésre, bőrfelületen, a szövetek vagy a testüregek felszínén hat. A szövetek belsejébe azonban nem hatol be, így nem tud elterjedni az egész szervezetben.

A klór-dioxid a lábszárfekélytől a húgyhólyagfertőzésig számos betegség kezelésére lehet alkalmazható, ahol felszíni baktériumokkal kell megküzdeni. Nem remélhetünk tőle javulást ugyanakkor például egy mellhártya-gyulladás esetében, ahová – egyelőre legalábbis – nem lehet “bevinni”.

Ha azonban az antibiotikumok egy részét kiválthatjuk vele, azzal már hosszú távon csökkenthetnénk a rezisztens kórokozók terjedését is. Emellett a kórházi fertőzések ellen is bevethető lenne, tekintve, hogy ezek javarészt sebfertőzések.

Noszticzius és kutatócsoportja régóta dolgozik együtt orvosokkal és állatorvosokkal, a Semmelweis Egyetemen ezeket a kutatásokat Dr. Rosivall László, az Állatorvostudományi Egyetemen pedig Dr. Csikó György szervezi és irányítja. A múlt héten ez a két egyetem pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak

Antibiotikumok és fertőtlenítőszerek kiváltása hipertiszta klór-dioxid készítményekkel az orvosi és állatorvosi gyakorlatban

címmel.

A cél, hogy önálló kiválósági kutatóközpont létesüljön az említett készítmények tanulmányozására. A pályázatot épp a napokban bírálják el, így

elképzelhető, hogy Magyarország egy globális jelentőségű tudományos kutatás élére állhat majd.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.