Egészségpolitikai siker, hogy az energiaital-gyártók csökkentették termékeik koffein-, illetve taurintartalmát – nyilatkozta Bodrogi József egészségügyi közgazdász a Népszavának.
A lap emlékeztetett, hogy a chipsadó néven elhíresült népegészségügyi termékadót azért vezették be hat évvel ezelőtt, hogy a bizonyítottan sok cukrot, sót, koffeint vagy egyéb egészségkárosító anyagot tartalmazó élelmiszerekből, üdítőkből minél kevesebbet fogyasszanak az emberek, illetve a gyártók változtassanak e termékek receptúráin.
A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet múlt évben nyilvánosságra hozott elemzéséből kiderül, hogy az egyes élelmiszerek büntető adóztatása bizonyos mértékben el is érte a célját, mert ezen áruk kínálata és forgalma is csökkent, illetve a gyártók 40 százaléka változtatott a receptúrán. Az adóköteles termékek forgalma több mint negyedével csökkent, míg átlagáruk 29 százalékkal emelkedett.
Bodrogi József – akinek 2011-ben miniszteri biztosként meghatározó szerepe volt a meglehetősen újszerű adónem előkészítésében – szerint azonban hiába csökkent az energiaital-gyártók termékeinek koffein- és taurintartalma, illetve ennek köszönhetően az általuk eredetileg literenként fizetendő 250 forintos adó 40 forintra,
A lap által idézett legutóbbi országos táplálkozás- és tápláltsági állapot vizsgálat szerint még nem hozott áttörést a magyarok életmódjában az új adónem,
(MTI)
Ásványvízszövetség: az adó nem megoldás
A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség közleményben reagált a cikkre. Ebben hangsúlyozták, az egészséges életmód alapja a mértékletes és sokszínű táplálkozás, illetve a mozgás. Az ásványvíz, gyümölcslé és üdítőital ágazat cégei ezért folyamatos innovációval, az aktív életmódot népszerűsítő programok támogatásával, felelős reklámozással, a fogyasztók minél szélesebb körű tájékoztatásával járulnak hozzá a népegészségügyi mutatók javításához – írták.
A magyarországi helyzetet így mutatták be:
- Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint hazánk a cukorfogyasztás szempontjából nemzetközi szinten is kedvező mutatókkal rendelkezik, fele pl. a spanyol vagy az angliai fogyasztásnak. A teljes energia-bevitel mindössze 7 – 8 százalékáért felelős a hazai cukorfogyasztás [WHO ajánlás: 10 %]
- Az üdítőkkel bevitt kalória mennyisége:
– az összes kalória bevitele 2 százaléka,
– a hazai üdítőital fogyasztás 25 százalékkal kevesebb az európai átlagnál
Arra is kitértek, hogy az elmúlt években a hazai üdítőital ágazat számos intézkedést tett a termékek energiatartalmának csökkentése terén:
- Receptmódosításokkal csökkentette termékei kalóriatartalmát;
- Portfoliójában növelte a csökkentett kalóriatartalmú, illetve kalóriamentes termékeinek a számát;
- Növelte termékei gyümölcslé-tartalmát;
Mindezek eredményeként 2011. és 2015. között:
- az alkoholmentes üdítőitalok – ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcsitalok, jegesteák – forgalmán belül a csökkentett kalóriatartalmú és kalóriamentes termékek aránya 22 százalékról 46 százalékra emelkedett,
- az alkoholmentes italok kalóriatartalma átlagosan 20 százalékkal csökkent
Végül leszögezték: az élelmiszerek megadóztatása nem megoldás. A magyarországi fogyasztók már most is Európa legmagasabb adóterhelése mellett juthatnak hozzá az élelmiszerekhez: a 27 százalékos áfa mellett a népegészségügyi termékadó (NETA) is növeli a termékek árát. Az élelmiszerek megadóztatása egyetlen országban sem hozott érdemi eredményt az elhízás elleni küzdelemben, Dániában például visszavonták a korábban bevezetett különadót – jegyezték meg.
ÉFOSZ: a magyar lakosság egészségi állapotát nem befolyásolta a népegészségügyi termékadó bevezetése
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) szerint bár a népegészségügyi termékadó (neta) által érintett termékkörök fogyasztása csökkent az elmúlt években, de az adó bevezetése a magyar lakosság egészségi állapotát és tápanyagbevitelét érdemben nem befolyásolta, a szervezet továbbra is az adó kivezetését szorgalmazza.
A szervezet keddi MTI-nek küldött közleményében szintén a sajtóban megjelent hírekre reagált, miszerint egészségpolitikai siker, hogy az energiaital-gyártók csökkentették termékeik koffein-, illetve taurintartalmát. A Népszava cikke szerint az egyes élelmiszerek büntető adóztatása bizonyos mértékben el is érte a célját, mert ezen áruk kínálata és forgalma is csökkent, illetve a gyártók 40 százaléka változtatott a receptúrán. Az adóköteles termékek forgalma több mint negyedével csökkent, míg átlagáruk 29 százalékkal emelkedett.
Az ÉFOSZ úgy véli, hogy az adó potenciális egészségügyi hatása korlátozott, mivel az üdítők fogyasztása itthon az összes kalória bevitel 2 százalékát adja, a magyar lakosság só-fogyasztásának pedig mindössze 1,2 százaléka származik sós snackekből.
Az ÉFOSZ szerint az egészséges életmód és a kiegyensúlyozott táplálkozás nem befolyásolható eredményesen adóztatási eszközök alkalmazásával és hátrányosan érinti a rosszabb anyagi helyzetben lévő társadalmi csoportokat. Emellett az adó rontja a hazai vállalatok versenyképességét és a munkahelyek számának csökkenését okozza.
A szervezet ezért küzd a büntetőadó kivezetéséért, mert szerintük összefogással, oktatással, a közös célok ügyében folytatott együttműködéssel lehet a lakosság egészségi állapotát javítani, étkezési és ételkészítési szokásait hosszú távra is megváltoztatni.
