Belföld
Budapest, 2007. március 14.
Torgyán József, a Megújuló Magyarországért Mozgalom elnöke a szerveződés céljairól tart sajtótájékoztatót a Marczibányi téri Művelődési Központban.
MTI Fotó: Földi Imre

Meghalt Torgyán József

24.hu
24.hu

2017. 01. 22. 14:11

A politikus 84 éves volt.

Meghalt Torgyán József, aki 1990-2002 között országgyűlési képviselő, 1991-től 2002-ig az FKGP elnöke, 1998 és 2001 között földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter volt.

Otthonában, szűk családja körében vasárnap reggel 85. életévében elhunyt Torgyán József, a Független Kisgazdapárt volt elnöke, korábbi földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

– közölte a család vasárnap az MTI-vel.

Torgyán József decemberben már kórházba került, akkor a szívével volt valami probléma.

2014-ben Torgyán József interjút adott a 24.hu-nak, ahol többek között elmondta:

Fáradhatatlan vidékjárásom során az eszmeiségem olyannyira elválaszthatatlanná vált a kisgazda eszmeiségtől, hogy a kisgazda tömegek nemcsak egyszerűen kiálltak értem, hanem, állíthatom, tűzbe mentek volna értem. De még így, jobbágyszármazékként is nehezen fogadott el néhány kisgazda vezető. Nem a kisgazdatársadalom, hanem annak csak néhány vezetője! A kisgazda tömegek magukévá tették azt a meggyőződésemet, hogy a Független Kisgazdapárt akkor volt nagy, amikor a nyakkendős parasztok vezették a csizmás parasztokat. Ez egy tőlem származó idézet.

Életút

Torgyán József 1932. november 16-án, Mátészalkán született.  1959-ben vette el Cseh Mária operett-színésznőt, aki a Pécsi Nemzeti Színház primadonnája, 1994-től az FKGP (Független Kisgazdapárt) országgyűlési képviselője volt. Egy gyermekük született 1962-ben: Attila, aki ügyvéd.

1956-ban lett ügyvédjelölt, 1957 végén tett szakvizsgát, 1957-ben pár hónapig fogalmazó volt a Fővárosi Bíróságon, majd 1958. március 18-án bejegyezték az ügyvédi kamarába.

Kisgazdapárti kötődését nagy mértékben befolyásolta jó barátja, Arany Bálint, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, valamint a Magyar Közösség vezetője, akinek évtizedeken át családi ügyvédje is volt.

Az 1990. évi országgyűlési választások második fordulójában, Mátészalkán és környékén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 9. számú választókerületében második lett (27,28%), de a párt megyei területi listavezetőjeként bejutott a parlamentbe, míg pártja 11,74%-ot szerzett.

Budapest, 1991. március 18.
Torgyán József támogatói között a tüntetésen. A kisgazda párttagok március 18-án reggel - a frakcióülés előtt - szimpátiatüntetést tartottak Torgyán József mellett. A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója egyebek közt arról is döntött a tanácskozáson, hogy Torgyán marad-e a frakcióvezető.
MTI Fotó: Kerekes Tamás
MTI / Kerekes Tamás

Az FKGP 1990. április 25-én a 44 tagú frakció frakcióvezetővé választotta; ezt a funkciót 1991. március 19-ig töltötte be,

majd a párt elnökévé választották.

1992 augusztusától az Antikommunista Világliga nevű 128 országot tömörítő szervezet (ma Világliga a Szabadságért és a Demokráciáért) soros elnöki posztját tölthette be, mely tisztségétől 1993. október 23-án vált meg.

1990-től 2002-ig az FKGP országgyűlési képviselője,

1991-től széteséséig elnöke volt.

1998-ban került be a párt utoljára a Parlamentbe, 1998-ban az FKgP 82 jelöltjének visszalépése döntő tényező volt a Fidesz választási győzelmében.

Budapest, 1995. március 14.
A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt március 15-i ünnepségét Budapesten, a Petőfi szobornál tartotta meg. A megemlékezésen Torgyán József pártelnök mondott beszédet, majd a résztvevők egy csoportja átvonult a Kapisztrán térre, ahol ökumenikus istentiszteleten vettek részt. A képen: Torgyán József és Torgyánné Cseh Mária a megemlékezésen.
 MTI Fotó: Kegyes András
MTI / Kegyes András

Botrányok

A kisgazda miniszterek munkáját látványos botrányok kísérték (családtagok kinevezése, utazások, Torgyán József FTC-elnöksége, agrártámogatási pénzek felhasználása, pazarlás), melyek megingatták mind a párt tekintélyét, mind Torgyán József pozícióját.

A 2000 őszén induló, Torgyán József szerint “lejáratási kampány” (Székely-ügy, Torgyán-villa), majd a december végi gödi gyűlés határozatai (a párt vidéki szárnyának erősítése) után 2001 elején

az FKgP-frakció egy része szembefordult Torgyán Józseffel.

Lányi Zsolt és Pokol Béla is lemondott a frakcióelnök-helyettesi tisztségéről, majd megalakult a frakción belüli polgári platform (Bánk Attila, Pokol Béla, Turi-Kovács Béla, Boros Imre, Horváth Béla, Várhelyi András). Maga Torgyán József is lemondani kényszerült miniszteri pozíciójából, ahova utódjául nem sikerült elfogadtatnia jelöltjét, Gyimóthy Gézát. Ezt követően kizárások és tagfelfüggesztések követték egymást, Torgyánnak a frakcióelnökséget sem sikerült visszaszereznie, jelöltje, Szentgyörgyvölgyi Péter pedig nemsokára szintén a “lázadókhoz” csatlakozott.

2001 nyarán több kisgazda szervezet alakult az FKgP ellen.

Az Orbán Viktort támogató 14 kisgazda, élükön Turi-Kovács Bélával – az MKDSZ mintájára – megalakította a Kisgazda Polgári Egyesületet, így a Fidesz színeiben indulhattak a választásokon.

Az utolsó botrány 2002 februárjában tört ki, ugyanis a párt – bár visszavásárlási joggal – eladta Belgrád rakparti székházát Szeremlei Huba vállalkozónak. Az országos listán Torgyán József elnök, Gyimóthy Géza főtitkár, G. Nagyné Maczó Ágnes alelnök, Gidai Erzsébet közgazdászprofesszor (2002-ig MIÉP képviselő) és Béres Béla alelnök állt az első öt helyen. A budapesti lista élén Korényi Attiláné budapesti elnök, országos főtitkárhelyettes állt. Az FKgP 0,75%-os listás eredményével 2002-ben már nem jutott be a Parlamentbe, és bár Torgyán József újfent elindult a mátészalkai választókerületben, az ott elért 7,95%-os első fordulós választási eredménye mindössze a harmadik hely megszerzésére volt elegendő.

Budapest, 2001. 02. 15.
Orbán Viktor miniszterelnök több politikussal folytatott egyeztetést a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter személyéről. A képen: Torgyán József lemondott földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nyilatkozik a sajtónak Orbán Viktorral folytatott tárgyalása után. 
MTI Fotó: Bruzák Noémi
MTI / Bruzák Noémi

Torgyán József ezután hosszú időre eltűnt a politika színpadáról, hogy egy rövid időre visszatérjen a politikai életbe és bejelentse, hogy

új pártot alapított Magyar Megújulás Mozgalom néven.

Számos könyv, tanulmány, publicisztika íródott Torgyán Józsefről, és maga is számos cikket, tanulmányt és könyvet írt, legjelentősebb alkotásai az ”Antalltól Orbánig”, valamint a ”Kereszténység az ezer vallás világában”.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.