Tudomány

Szinte egész Szeged elpusztult 1879-ben

Somorjai Ferenc / Wikimedia Commons
Vágó Pál festménye az 1879-es szegedi nagy árvízről
Somorjai Ferenc / Wikimedia Commons
Vágó Pál festménye az 1879-es szegedi nagy árvízről

Pusztító árvíz zúdult szegedre 145 évvel ezelőtt, 1879. március 12-én éjjel kettő órakor. A katasztrófa teljesen romba döntötte a török kor óta újjáépült várost – írja a Rubicon.

A tragédiát elsősorban a Tisza felső szakaszának szabályozása váltotta ki, a folyó kanyarulatait ugyanis sok helyen átvágták, a gyorsan lezúduló víz pedig az alsó, még szabályozatlan szakaszon nem tudott a kanyargós mederben elfolyni. Az árhullám emiatt a várostól 20 kilométerre északra áttörte a gátat, és elöntötte a települést majdnem minden épületet elpusztítva. Ezután három hónapig víz alatt volt Szeged szinte teljes területe, a katasztrófa híre pedig bejárta az egész világot. Nemcsak Európából, hanem Kínából, Indiából, Afrikából, szinte a világ minden pontjáról érkeztek adományok az újjáépítésre, gyakran világhírű magyar művészek (például Munkácsy Mihály, Liszt Ferenc, Zichy Mihály) is segítették a várost, párizsi, brüsszeli és londoni adománykoncerteket szervezve.

A sok segítségnek köszönhetően Szeged négy év alatt Európa egyik leggyönyörűbb városaként születhetett újjá. Ekkor alakították ki mai, körutas-sugárutas szerkezetét, és építették fel egységes eklektikus stílusú palotáit. Az árvíz után készültek olyan híres épületei is, mint például a Piarista Gimnázium, a Szegedi Nemzeti Színház vagy a Törvényszéki Palota.

Kapcsolódó
Ilyen volt Budapest történetének legpusztítóbb árvize
A pesti házak felét elpusztította.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik